Nem málé

A kolozsvári bíró

Aradi Kamaraszínház

Van ez az egy királyunk nekünk, aki közkézen és közszájon forog, népmesék őrzik alakját és sztorijait, most készül belőle Mester–Cseh D. P.–Kerényi T. S.–Pányik szerzette musical, és a nevéről mindenkinek rögtön az igazság jut eszébe. Nincs több ilyen, tehát belőle dolgoznak a gyerekszínházak, a gyerekelőadások is. A kolozsvári bíró esete különösen népszerű, legutóbb az Újszínházban láttam vonalas tanmesének feldolgozva. Már vagy tíz éve szerepel műsoron, még Helyey Lászlóval mutatták be – akinek színészi pályája szintén összeforrt valamiképpen Mátyás királlyal –, halála után pedig Dörner György vette át a szerepet.

A kolozsvári bíróból zenés mesejáték 2007-ben született Békéscsabán, helyi alkotók műveként: Szente Béla írta, Gulyás Levente komponálta. 2012-ben felújították, s feltehetően ez a produkció alapozta meg az Aradi Kamaraszínház előadását, amelynek rendezője a békéscsabai színész, Tege Antal. Ő alakította a Jókai Színházban Mátyás királyt, s a címszereplő színész is ugyanaz maradt: Katkó Ferenc. A Söndör hajdút játszó Szabó Lajos 17 évvel ezelőtt még színinövendéként adta ezt a szerepet Békéscsabán, partnere, Gulyás Attila is helyi kolléga, egyedül a Beatrix királynéként fellépő Éder Enikő külhoni magyar színész.

Első pillantásra tehát nem látszik, mitől aradi produkció ez, mindenesetre az Aradi Kamaraszínház tájol vele évek óta, határon innen és túl. Eleinte Szórvány Kulturális Karaván címszó alatt, majd a Déryné Program Vándorszínház alprogramja keretében. Ez utóbbi így definiálja magát: „A Vándorszínház alprogram kiemelt feladata a kis lélekszámú, kulturálisan elszigetelt településekre történő eljutás, magas színvonalú színházi előadások utaztatása. E misszió jegyében jött létre a közösségépítést is szolgáló lehetőség, hogy egy napon belül két előadást (gyermek/ifjúsági és felnőtt) is biztosítunk a befogadó részére.”

Természetesen a kulturálisan elszigetelt települések játszóhelyei – mint például a Budapesttől 55 kilométerre fekvő Verőce művelődési házának kiállítóterme – erős kompromisszumra kényszerítik a magas színvonalú színházi előadásokat hozókat. A vizualitást tekintve szerény igények jöhetnek csak szóba. A kolozsvári bíró esetében a játékteret egy kinyitható állvány határolja, azon három festett háttérfüggöny: kétoldalt fák, középen fakapu. Akad néhány műfatuskó és egy műhusáng, amellyel a hajdú (Szabó Lajos) tizenkettőt ver a királynál feljelentést tevő Péter (Gulyás Attila) védőréteget tartalmazó felsőruhájára. Valamint egy formás, fából készült szék, amely a király trónjának felel meg, és a szolga gyakran hozza-viszi, hogy Mátyás alá tehesse, aki azonban általában csak készül leülni, de aztán mégsem ül le. Ez az ismétlődő momentum a humor, a komikum az előadásban.

A mű zenéje – fél-playback: az arcukra mikroportot tagasztott színészek élőben énekelnek a felvételről jövő alapra – divatosnak mondható, még rap is van benne. Megragadt bennem (ha talán örökre nem is) a gömbölyű, jámbor arcú kolozsvári bíró (Katkó Ferenc) előadásában az a meghitt, dalos memoár, miszerint: „az anyám soha nem sütött nekem málét, nem is lettem málé”. Ez aztán váratlan forradalmi kitörésbe torkollt: „ha kell, még királyom is lecsukatom”.

A kolozsvári bíró történetében kiemelt szerepet játszik Beatrix királynő (Éder Enikő), akit az igazságos király ellentettjének tesz meg az elbeszélés. Mátyás ugyanis – vagyis a a mediterrán uralkodó benyomását keltő, szépen lesült Tege Antal – alkalmilag asszonyára bízza az ítélkezést. S ő meggondolatlanul, körültekintés nélkül dönt a panaszos Péter ellenében a kolozsvári bíró javára. Ezért kell aztán férjének álruhát öltenie és személyes vizsgálat tárgyává tenni a bíró módszereit és gyakorlatát.

Az aradiak előadása nem idegenkedik az ad hoc interaktivitástól, legalábbis egy ponton Szabó Lajos hajdúja felajánlja a nézőknek, hogy maguk kérdezzék meg az egyik szereplőt, miért ül ott. De nem akarnak a gyerekek kérdezni, így rá marad. Szerencsére Szabó Lajosnak nem jelent gondot a kérdezés, hiszen a színész tele van energiával és rokonszenves játékdühvel. Amikor a király végül teljes szerény pompájában megérkezik leleplezni magát és igazságot tenni, akkor Szabó Lajos hajdúja rámered a művelődési házi szoba ajtajára. Tege Antal még nem áll ott, késik pár másodpercet, de Szabó Lajos arcára már kiült a Mátyás királynak kijáró meghökkenés, döbbenet és alázat. Nem lehet elég korán elkezdeni.

Szente Béla – Gulyás Levente: A kolozsvári bíró (Aradi Kamaraszínház)

Játsszák: Tege Antal, Katkó Ferenc, Éder Enikő, Szabó Lajos, Gulyás Attila

Rendező: Tege Antal

Déryné Program, Verőce, 2023. július 24.

Fotók: Aradi Kamaraszínház, Gombos Doru

Stuber Andrea