Harminchetedik alkalommal adtuk át az elmúlt évad legkiemelkedőbbnek ítélt teljesítményeiért a színikritikusok díját. Egy ilyen nagy múltú díj nem egyszerű eset. Sem folytatni nem könnyű, sem megváltoztatni, sem megszüntetni. A világ egyre változik, vele változik a színház és a színész, férfi, nő, de még a kritikus meg a kritika is.

A színikritikusok díjának metódusa azonban ma is ugyanaz: az évad végeztével a kritikuscéh tagjai kitöltik a szavazólapot, mely alkotókat és alkotásokat tartották a legtöbbre az elmúlt szezonban. Az első hely három pontot ér, a második kettőt, a harmadik egyet. Így alakul ki az összpontszámból a végeredmény. Nyáron közzétettük a „várományosok”, vagyis a dobogósok listáját. Hogy ki kapta a legtöbb pontot, az a széles közönség számára is nyilvános Színikritikusdíj-átadó ünnepségen derült ki, szeptember 21-én a Budapest Bábszínházban. Ekkor adtuk át az életműdíjat is, Székely Gábor rendezőnek, aki életműdíjasaink sorában a hatodik.

Ami a kategóriák győzteseit illeti: különböző ízlésű, világlátású, elfogultságú, elfogulatlanságú, sokat látott kritikusok véleményéből kerekedett ki a legjobbak listája. Az első helyezetteknek jár a díj, amely díj minden kétséget kizáróan szakmai és független. Nincs mögötte sem állam, sem intézmény. Mindössze egy önerőből működő szakmai egyesület.

Idén 21 kritikus tudott vállalkozni a voksolásra, legalább 90 bemutató megtekintése után. Mivel a szakkritika felülete és anyagi finanszírozása mindegyre csökken, így kinek-kinek személyes erőfeszítése, egyéni kalandtúrája a kritikusi praxis és a szavazóképesség fenntartása. Szerencsére van jó néhány színház, amely tiszteletjeggyel, vidéki, határon túli utaztatással, elszállásolással támogatja a munkánkat és a tájékozódásunkat. Ez nagy segítség a kritikusdíj mind küzdelmesebb életben tartásában.

A szavazólapokon 104 színház/társulat 176 produkciója található meg, ami messze magasabb szám a tavalyinál, és például a legjobb előadás kategóriájában igen nagy szórást eredményezett. 22 dráma/színpadi szöveg kapott voksot, 113 színész, több mint 50 tervező, 22 zeneszerző és 32 pályakezdő. A szavazólapokból kiolvasható, hogy a Katona József Színháznak rendkívül erős évada volt a tavalyi: 115 voks esett a különböző produkcióira. A szavazatok alapján egyébként a Kohlhaas volt a legkiemelkedőbb bemutató: összesen 45 voksot adtak le rá a kritikusok, több kategóriában. Ugyanakkor mindig akadnak nagy vesztesek is: Pass Andrea Napraforgója például sok szavazatot kapott ugyan, de egyik kategóriában sem került az első háromba, a várományosok közé. A te országod számos voksa is „elveszett”, s nem jutott végül díjhoz a budaörsi Liliomfi sem, pedig nem egy kategória élmezőnyében szerepelt.

Két határon túli színház produkciója három díjat vihetett haza – ilyen arányú képviseletükre még nem volt példa a díj történetében. Vidéki színházhoz ezúttal egy (vagy másfél) díj köthető. A legjobb független előadás kategória átgondolására késztető eredmény, hogy független színházi produkció alkotóinak jutott a legjobb női alakításnak és a legjobb díszletnek járó elismerés, valamint a különdíj is. A korábbi legjobb zenés/szórakoztató előadás kategória nevét legjobb kommersz előadásra változtattuk, elsősorban a szavazók orientálása céljából. De lehet, hogy még nem találtuk meg a ráillő kifejezést és a beleillő produkciókat.

Úgy tartjuk, hogy a színikritikusok díjára, erre a szakmai elismerésre szükség van. Ezért köszönetet mondunk mindenkinek, aki valamilyen módon évről évre hozzájárul. Köszönet a szavazóknak, a díjátadó est támogatóinak és szereplőinek, a Színházi Kritikusok Céhe pártoló tagjainak és mindenekelőtt a színházi alkotóknak, akiket nézhetünk és díjazhatunk.

 Jászay Tamás, Stuber Andrea