Fejes Endre halálára

Múlt héten 92 éves korában elhunyt Fejes Endre Kossuth-díjas író.

Stuber Andrea színházi kritikust, a Digitális Irodalmi Akadémia Fejes-szakértőjét kérte föl a 168 Óra a búcsúmondatokra:

Fejes Endre nagy író volt. Aztán abbahagyta, aztán megváltozott a világ, aztán elfelejtették őt, de én nem leszek meglepve, ha egyszer majd nagy író lesz megint. Azokban az

évtizedekben ismertem közelebbről, amikor fent él a Szabadság-hegyen a rumlis házában, ült a sarokban egy fotelben, szívta a cigarettát, itta a hideg kávékat, és beszélt. Múltat

varázsolt elevenné, írói világokat tárt fel, jellemeket tett helyre. Kíméletlen volt és vesébe látó. Szerette az egyszerű embereket és a tőmondatok udvarias világosságát. Ismerte hősei

gyengéit, hibáit, szemérmes együttérzéssel írt róluk. Nem szerette a tehetségteleneket, a törtetőket, a haszonelvű hazugokat. Megvolt benne és a műveiben az, amire ma is szükségünk

lenne: a kérlelhetetlen őszinteség és a részvét a reménytelenek iránt.

Stuber Andrea