Tükör által világosan

AlkalMáté Trupp: Gál Kristóf

Tíz évvel ezelőtt csinálta első nyári zsámbéki produkcióját a 2003-ban végzett Horvai-Máté osztály. Két évre rá fogtak bele önfeldolgozó sorozatukba: sorsolással választják ki egyvalamelyiküket mint a következő évi bemutató témáját, tárgyát, címszereplőjét. Idén a nyolcadik magukkal végeztek. Latolgathattuk sok évig, de most már igazán leszögezhetjük, hogy ez a dolog bevált. Ahogy az AlkalMáté Trupp eredetileg 14 tagja távolodott a színiegyetemi évektől, úgy váltak a produkciók rutinosabbá és magabiztosabbá. Kiforogta magát a dolog, a munkamódszer bejáratódott, a teremtett műfaj egyre stabilabb lábakon áll, a nézők pedig törzsközönséggé váltak. Másrészt munkáik mind szélesebb területét fogják be az életnek. Személy szerint az övékét, és általánosabban: mindannyiunkét.

Az idei, Gál Kristóf című előadás különösen alkalmasnak bizonyult arra, hogy ne csupán a színházra fókuszáljon, hiszen Gál Kristóf néhány egri évad után elhagyta a színészi pályát. Rendőrnek állt, nyomozó lett, majd rendőrségi szóvivő, most pedig az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatán sajtóügyeletes. Van is egy jelenet az előadásban, amely kidomborítja a címszereplő újabb készségeit. Mészáros Mátéval beszélget, aki tizenhány év távlatából rákérdez volt osztálytársa egyik titkos nőügyére a főiskolás időkből. S Gál Kristóf a választ pontosan a rendőrségi közlemények modorában és szóhasználatával adja meg.

A Gál Kristóf a főhős maximális őszinteségére alapozott produkció – ez az őszinteség egyszerre becsülendő és már-már zavarbaejtő –, amelyet az osztálytársak jól érzékelhető tisztelettel és szeretettel bontanak ki a színpadon. Egyes szám első személyű est. Ezúttal nem képezi részét a feldolgozásnak, hogy az egykori diáktársak miként vélekedtek és vélekednek a címszereplőről. Meglepő módon az sem derül ki az előadásból, hogy Gál Kristófnak, aki katolikus hitben nevelkedett, nyolcgyermekes családban nőtt fel, filmből jószerével csak a Jézus életét látta, érettségi után óvodapedagógusnak tanult a tanítóképzőben, egyáltalán hogyan jutott eszébe színésznek jelentkezni. De mindaz, amit megtudunk róla – hithez való viszonyáról, színészi válságáról, házasságának gondjairól, családja iránti felelősségről, munkájához való hozzáállásáról –, az szinte több is, mint amit egy tartalmas színházi estétől várhatunk. (És amikor azt mondom: róla tudjuk meg, akkor ez alatt persze nem csupán őt értem, hanem mindenki mást, akit ezek a témák szintén érintenek és eltalálnak.)

Az előadás mint jelenetsor, hibátlan lánc. A szemek kapcsolódnak egymáshoz, miközben kellően változatosak tematikailag, nézőpont szerint, stilárisan és hangulatilag. Különösen szépek azok az epizódok, amikor az új Gál Kristófban, a rendőrben megcsillan a régi. Mindjárt az elején, annál a jól eltalált felütésnél, amikor Gál Kristóf nyomozó (Vajda Milán) kihallgat egy kisstílű bűnözőt (Máthé Zsolt), s megtudja róla, hogy valaha díszítőként dolgozott a kaposvári színházban. Mint két váratlan cimbora, felvillanyozva fordítanak a dialóguson. (Az emlegetett exkollégák közül Czakó Klára külön szeretethangsúlyt kap.) A másik példa a produkció csúcsjelenete, amikor Gál Kristóf rendőrnek egy elfogási akcióban kijelölik a feladatát, s ő színészileg keresi a helyét, a motivációját a szituációban. Négy rendőr ül egy (karton)kocsiban. Elöl két napszemüveges vagány zsaru, Mészáros Béla és Dömötör András, hátul az egyre értetlenebb Vajda Milán és az érdeklődő Gál Kristóf. Mészáros Máté felbukkanására akcióba lépnek. A játék a legigazibb, legnagyszerűbb abszurd komédiákra emlékeztet.

Gál Kristóf pályamódosításában jelentős szerepet játszott az a tény, hogy a színészi életmód nehezen egyeztethető össze a családi élettel, kisgyerekek nevelésével. A rendőri munka időbeosztása kiszámíthatóbb és alkalmasabb – gondolta főszereplőnk. Ezek után elképzelni sem lehet bizarrabbat az olyan családi vacsoránál, ahol a hazaérkező apuka (Dömötör András) véres ingben ül asztalhoz, és az aznapi gyilkossági áldozatról mesél, illetve kirágott szemgolyókról referál főnökének telefonon a vajaskenyér felett, miközben szeretettel kacsint a kislányára. Mindenesetre Gál Kristóf rendőri jelenetei arra utalnak, hogy színészi intelligenciája és empátiája komolyan kamatozódhat a másik pályán. Ez elsősorban abban a drámai erejű szcénában érhető tetten, ahol Gál Kristóf (Mészáros Máté) kihallgatja a kórházban egy bűntény áldozatát. A súlyosan sebesült prostituáltat Járó Zsuzsa játssza szolidan megrendítően – ez az ő jutalomfeladata a produkcióban. Az idei bemutató inkább a fiúknak kedvez, de azért a lányoknak is akad egy-egy olyan szerepke, amelyben emlékezeteset nyújthatnak. Kovács Patrícia anyáskodó természetű egri videókölcsönzősként. Péter Kata a Hegedűs a háztetőnből átvett, átírt dalszövegű betétben hánykolódhat érzékletesen Krucsó Júlia Ritaként: menjen-e férjhez Gál Kristófhoz vagy ne. Szandtner Anna gyónó-panaszkodó feleséget prezentál, Jordán Adél pedig azt a Gálnét adja, aki lelkileg éppen kiment a házasságból. Címszereplőnk neje bábszínész, mint megtudjuk, s kedves vonása az előadásnak, hogy erre való tekintettel bábszínházi eszközöket is bevon a játékba. Velős betét, amikor Gál Kristófot (Mészáros Béla) a féltékenység és a felháborodás elhajtja felesége egyik színészkollégájához, hogy számon kérje és letiltsa kapcsolatukat. A kívülálló szereplő egy meztelen férfibáb, feltűnő elsődleges nemi jelleggel, Jordán Adél és Dömötör András működteti tökéletesen, Mészáros Máté kölcsönzi a hangját.

Ha megrögzötten színházhoz tapadt nézőként választ keresünk az előadásban arra a kérdésre, hogy Gál Kristóf milyen színész (volt), pályát tévesztett-e, akkor erre nézve is vonhatunk le következtetéseket. Kovács Patrícia videókölcsönzőse – akiből süt a vidéki emberek természetes jóindulata – egy pillantással vagy tapintással felméri, hogy görcsös fiúval van dolga. De az is sokatmondó, amikor Máthé Zsolt eljátssza, hogy Kaszás Gergő miként reagál A párnaembert próbáló Gál Kristófra, akinek egyre csak vörösödik a nyaka. Dömötör András volt osztálytárs-rendező felül elé az asztalra és az arcába tolja az arcát: hogyan segítsek? És akkor még nem is említettem azt a fényesen megvilágosító jelenetet, amikor Gál Kristóf (Mészáros Máté) az éjszaka közepén hazamegy a dobverőért, felébresztve a gyerekek mellett amúgy is lestrapálódott feleségét. Mészáros Máté csodálatosan teszi színessé és átélhetővé Gál Kristóf színész és férj esendőségét, elbizonytalanodását, odaadását, lelkifurdalását, kétségeit és reményeit. Mészáros Máté egyébként is remekel – ott van még a kirobbanó kabarébetétje is Dömötör Andrással, amikor előadják a teátrumi társasági életet és a buzilobbit. Általában nem lehet kívülről pontosan belőni, hogy egy-egy AlkalMáté-bemutatóban ki mitől lesz, tud lenni kiemelkedővé, legjobbá, de most a két Mészárost nevezném meg ilyenként. Mert Mészáros Béla a másik élenjáró, aki akár egy kommandós párszavas, szakavatott megjelenítésében is elragadónak bizonyul.

Kálmán Eszter díszlete és jelmezei érzékenyen szolgálják a játszókat. Az előadás képi világa egyszerű, frappáns, fekete-fehér. A rajzolt fehér vonalak és a számozott dobozkák – amelyek karácsonyi ajándékokból változnak át tetthelyszíni bűnjelekké – a rideg rendőrségi valót képezik meg. Ugyanakkor a tárgyak rajzfilmvilágot is felidéznek, a legbájosabb darab egy papír kávéfőző-automata. Fekete nadrágot és fekete kapucnis fölsőt viselnek a szereplők – ebből könnyen kihozható az egyházi öltözet éppúgy, mint a bábszínészi munkaruha, de akár arctalanná is segít. A produkció belső szerkezetének fontos pillére a címszereplő kötődése a valláshoz. Czukor Balázs időről időre bejön a mikrofonhoz, s mint miséző pap, a szentírásból idéz. Majd átmegy egy profánabb, dalos könyörgésbe, amivel ugyancsak erős pillanatokat hoz létre („…szabadíts meg a másra szabott arc feszes grimaszától, az esti önvizsgálat és
önvád mindennapos szégyenétől…”) Egy másik visszatérő szereplő Robi atya (Gál Kristóf), akivel mind Gál Kristóf (Máthé Zsolt), mind a felesége (Szandtner Anna) megosztja gondjait. Azt a tanácsot kapják a problémáikra, hogy imádkozzanak a házastársukért.

Tíz évnyi AlkalMáté-tudósítói tapasztalatom szerint hajlamos vagyok a Vajda Milán alakítása fölötti könnyed elsiklásra, de nem, most ezt nem tehetem. Mert Vajda Milán játéka az egri öltözőben zajló Gál Kristóf (Mészáros Béla)-Vajda Milán kettős során kifejezi mindazt a biztos hitet és természetes meggyőződést, amit a színészi pályával kapcsolatban a többiek éreznek. Másrészt ő alakítja az egri rendőrt, aki beavatja A párnaemberre készülő színészeket a nyomozói-vizsgálói munka szabályaiba. És olyan precíz, alapos, készséges és fölényes rendőr-házigazda ebben a jelenetben, annyira belevaló, hogy elfog némi aggodalom: csak nehogy véletlenül kedvet kapjon és átnyergeljen rendőrnek.

Stuber Andrea