Játék a kastélyban – színház a színházban

Nem gyakori, de előfordul, hogy drámaíró drámaíróról ír drámát. Született már színpadi mű Shakespeare-ről, Molière-ről, Strindbergről. Ám az egyedülállónak mondható, hogy egy kitalált színpadi szerző írói tevékenysége szolgáltassa egy színdarab fő cselekményét. Márpedig Molnár Ferenc háromfelvonásos anekdotájában, a Játék a kastélyban című vígjátékban ez a helyzet. Turai és szerzőtársa, Gál, valamint készülő operettjük komponistája, Ádám váratlanul érkeznek vendégségbe az olasz tengerparti kastélyba. Mivel elmulasztották táviratilag bejelenteni magukat, kellemetlen meglepetés éri őket: fültanúi lesznek annak, hogy a szomszéd szobában Annie művésznő, darabjuk primadonnája, egyben az ifjú zeneszerző menyasszonya a hősszerelmes színészt, Almádyt fogadja. Az átszűrődő párbeszéd félreérthetetlen, az összeomlás elkerülhetetlen. És ekkor Turainak zseniális ötlete támad. Azt találja ki, hogy a színésznő és a színész szerepet próbáltak éjjel a szomszédban, a másnapi estélyen való fellépésükre készülve. S hogy ugyan miféle szerepet, micsoda darabot gyakoroltak? Hát azt, amit Turai a hallottak alapján még ezen az éjszakán megír, pikáns kis francia egyfelvonásosnak adva ki s tanítva be.

A ragyogó ötletet Molnár Ferenc könnyed humorral, elegánsan dolgozta ki.  A darab első előadása a Magyar Színházban volt 1926. november 27-én. Turait Hegedűs Gyula, Almádyt Törzs Jenő játszotta, a csalfa Annie művésznő szerepében pedig Titkos Ilonát láthatta a közönség, nyilván meglepődve azon, hogy egy komédia szereplői drámatechnikai kérdésekről cserélnek eszmét. (Pl. milyen módon lehet a legfrappánsabban elkezdeni egy színdarabot, vagy hogyan kell „ütős” felvonásvéget kitalálni.)

Az ősbemutatót több tucat premier követte. Emlékezetes volt a Madách Színház 1984-es produkciója, amelyben a Turai-Gál szerzőpárost Márkus László és Zenthe Ferenc alakította. Márkus nem először találkozott ekkor a szereppel, mert 1957-ben Debrecenben már eljátszotta, s akkor Latinovits Zoltán adta a szerelmes zeneszerzőt.  2005-ben a József Attila Színházban idős sztárpáros lépett fel Turai-Gálként: Bodrogi Gyula és Sztankay István. A Katona József Színház sokáig tartózkodott attól, hogy Molnár Ferencet tűzzön a műsorára, s aztán épp a Játék a kastélybant vette elő, Máté Gábor rendezésében 2000-ben, Lukáts Andorral, Szacsvay Lászlóval, Ónodi Eszterrel és Stohl Andrással a főszerepekben.

A Vígszínháznak mint „Molnár-otthonnak” természetesen külön Játék a kastélyban-története van. Híres előadás volt az 1969-es, amelyben Páger Antal írta a színen a kis darabot, Ruttkai Éva csapodárkodott Annie szerepében, és Somogyvári Rudolfnak jutott Almády egyszerre hálás és hálátlan feladata. (Tudniillik Turai büntetésül teleírja Almády szerepét kilométer hosszú francia nemesi előnevekkel és birtoknevekkel, amelyeket elég nehéz bebiflázni.) 1991-ben Kern András alakította Turait, Annie-ként pedig az az Eszenyi Enikő lépett fel, akinek igazgatása alatt most ismét játsszák a művet a korábbi igazgató, Marton László rendezésében, lecsupaszított külalakkal, kastélydíszlet és bársonyfüggöny nélkül. Turait vendégként Benedek Miklós formálja meg, szerzőtársa Fesztbaum Béla, Almádyként pedig most is Lukács Sándor domborít, akárcsak a 90-es évek elején.

Stuber Andrea