Múlt, jelen, jövő*

Amikor 1989. június 23. és 29. között Pribula László kezdeményezésére három határon túli színház randevúzott Kisvárdán, a résztvevők nem sejthették, hogy egy egyszer majd nagy múltú fesztivál áll előttük. Az azóta eltelt húsz évben oly szélesen hömpölyögtek az események (határon innen és túl), hogy bele sem férnek ebbe a keskeny sávba.

Két évtized nagy idő, ezt mi sem jelzi jobban, mint hogy Papp Timi kolléganőm akkoriban épp négyest kapott magatartásból a hetedikes bizonyítványába, ami egy kitűnő tanuló kislány esetében – kissé anakronisztikus kifejezéssel élve – vércikinek mondható. Szemere Kata a hírhedt érettségi botrány áldozataként lépett át a nagykorúságba ez idő tájt – lásd Török Ferenc Moszkva tér című filmjét –, Jászay kolléga pedig olyan pici volt még, hogy nem is emlékszik semmire. Magam a 29. Miskolci Filmfesztiválról írandó Film Színház Muzsika-riporttal bíbelődtem.

Most meg itt vagyunk.

Húsz év múlva, úgy képzelem, egy szép, lassan már felújításra váró kisvárdai színházépületben ünnepelik széles tömegek a negyvenediket. Látom is magam előtt az Oláh Albert-szobor előtt álldogáló Darvay Nagy Adrienne-t. Kezében a kerek évfordulóra megjelent könyvével azon izgul, hogy Demeter András EU-biztos befut-e a megnyitóra. Befut, persze, hiszen mióta az autópálya eljutott Temesvártól Záhonyig (Budapesten át), sitty-sutty ide lehet érni. Szűcs Kati egyenesen a NYOSZT-ról érkezik. Nyakó Béla igazgató pár percet késik, mert kicsit elhúzódott az Ost-West Konferenciaközpont avatása, A színház előcsarnokában a jelenlegi beregszászi társulat unokái rajcsúroznak. A büfé előtt Bogdán Zsoltot várják csillogó szemű fiatalok százai: autogramot szeretnének. A Sáry László vezényelte koncerthez ezúttal a kisvárdai Marriott Hotel étterme biztosítja az eszcájgot. (A zsűri nem a Marriottban lakik, hanem a Hiltonban, mert ott annyira hangszigeteltek a szobák, hogy be sem hallatszik a harangozás.)

Én egyébként, tekintettel hajlott koromra, nem leszek itt. Otthon nézem a királyi tévén az egész napos élő közvetítést, és bújom az interneten a Kisvárdai Lapokat.

Stuber Andrea

*Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég.