Stuber Andrea

Szívem szevet

Feleki Kamill

jegyzet

CompLex Magazin 2008. VIII.

 

Szívem szevet

 

Száz évvel ezelőtt, 1908. augusztus 21-én született a XX. századi magyar színjátszás talán legszeretetreméltóbb alakja, Feleki Kamill.

Törökbálint a születési helye, némiképp véletlenül ugyan, hiszen a pesti Feleki família a három gyerekkel éppen nyaralt a törökbálinti Szepi gazda házában, amikor Kamillka megérkezett. Nem könnyű iskolaévek után – tökmagnak csúfolták az osztálytársai – felfedezték ragyogó mozgáskészségét, autodidakta módon kifejlesztett tánctudását. Rákosi Szidi színiiskolájába került, s még el sem érte a felnőttkort, amikor már két pesti színigazgató vetélkedett érte. Az inkább prózára szakosodott Magyar Színház helyett a Király Színházat választotta az ígéretes táncoskomikus, aki ekkoriban azt nyilatkozza az újságíróknak, hogy ő nem is színész szeretne lenni, hanem Tanay Frigyes. (Tanay a Vígszínház nagyszerű komikusa a századelőn.)

De aztán úgy alakult, hogy egy ország Kamillkája lett belőle.

A Király Színház 1927-28-as szezonjában szerepe szerint egy nyolcvanéves aggastyánt, Rátkai Márton színpadi nagyapját és Latabár Árpád dédapját alakította a tizennyolc éves fiú. Ekkoriban lett táncpartnere a színpadon Bársony Rózsi, akivel aztán együtt vett részt akrobatikus továbbképzésen a Barokaldi Cirkuszban. Itt megismerkedett a kor egyik legkitűnőbb bohócával, s a nagy Gerard meghívta őt, legyen Dummer Augusztja, ügyetlenkedő bohócpárja. A cirkuszban töltött idő szakmai tapasztalatai beépültek Feleki Kamill pályájába, s bizonyára benne voltak utolsó nagy alakításában is: Binder Lipót figurájában Gárdos Péter Uramisten című, 1986-os című filmjében.

A harmincas évek elején Feleki Kamill felkapott táncmester is lett – ma úgy mondanánk: koreográfus –, s miközben Camillo Feleky néven nyugat-európai varietékben lépett fel akrobatikus táncszámaival, német színházak operett-előadásainak táncait tanította be. Budapestre hazatérvén a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, egyúttal tánciskolát nyitott táncosnő feleségével. Nemzedékek tanultak tőle nemcsak táncot, de illemet is. (Az 1970-es években tévésorozata is lett e tárgyban, Tudni illik, hogy mi illik címmel.)

Színészi pályája elején inkább táncos, mint komikus szerepeket bíztak rá. A Pista néni című zenés vígjátékban kapta az első mondatát, amely így szólt: "Az semmi, kérem, ahhoz képest, amit én most elmondok..." De itt mindig közbeszólt a partner, folytatásra sosem került sor. Ám amikor a színpadon ő búcsúztathatta el az Amerikába tartó Fedák Sárit, kiderült, hogy a kicsi, selypegő, táncos lábú ember szöveges feladattal is megbirkózik, ha kell.

A második világháború előtt a Vígszínházban találta magát Ajtay Andor, Tolnay Klári, Ráday Imre, Rátkai Márton és Gombaszögi Ella társaságában, majd kényszerű katonáskodása és a világégés után a Pódium Kabaréban és a Medgyaszay Színházban lépett fel. A színházak államosítása a Vígszínház Két férfi az ágy alatt című Dosztojevszkij-előadásában érte, azután a Fővárosi Operettszínház színészállományába rendelték őt az állami vezetők. Az ötvenes évek aranykort hoztak az Operettszínházban, amiben múlhatatlan érdemeket szerzett Feleki Kamill, aki ekkoriban már rég nem pusztán egy kedves táncoskomikus volt, hanem színpadi virtuóz, a nagy emberábrázolók bánatos bölcsességével és huncut humorával felszerelkezve. A korszak emblematikus sikerében, a Csárdáskirálynőben Miska pincért adta elragadó szarkazmussal és bájos esendőséggel. (Az akrobatikus táncteljesítményét nem is említve. Pedig ahogy ő ott a térdén járt, nem jár úgy azóta senki!) Nem kevésbé híres és utolérhetetlen alakítása volt a Luxemburg grófjában a raccsoló Sir Basil, a feledhetetlen „Szívem szeret!” számmal.

A Csárdáskirálynő több mint ezer előadást megért szériája úgy ért véget, hogy a Honthy Hanna által megbántott Feleki Kamill otthagyta az Operettszínházat, s átpártolt az alakuló Petőfi Színházhoz, ahol négy sikeres és szerepekben gazdag évadot töltött el. Ezután alkalmilag visszatért még az Operettbe, vendégként játszott a Vígben, a József Attilában, a Madáchban, majd 1978-ban visszavonult a színpadtól. Azóta hiányzik. 1993. október 18-tól nincs velünk

Stuber Andrea