Ború és derű Szabolcsban

„Ha látod ott azokat a hegyeket, eső lesz. Ha nem látod, van” – ez egy aszfaltfirka Nyíregyházán, a Happy Art (születési nevén: VIDOR) Fesztivál alkalmából. A város elfoglalásának egyik látványos jele ez, hogy az immár hatodik alkalommal megrendezett eseménysorozat idején az ember szinte minden utcasarkon szellemes mondásokat talál a lába alatt, krétával odaróttakat.

A fenti esős bonmot-t idén különösen aktuálissá tette az időjárás, amely nem bizonyult szeszélyesnek. Megbízhatóan hideg volt és zuhogott. Ez meglehetősen rosszul érintette a kilencnapos rendezvényt, amelyet nagy sikerű szabadtéri koncertjei tettek az elmúlt években Európa legnagyobb ingyenes világzenei fesztiváljává. Az idei program, akárcsak a korábbiak, Szabó Tamás válogatása alapján alakult ki, s ismét igen színvonalas műsort kínált. Fellépett többek között a „francia Vangelisnek” becézett René Aubry, szerepelt argentin tangóegyüttese élén Juan Carlos Cáceres – aki Happy Birthday-„karaoke” keretében tortát is kapott a színpadon, 74. születésnapja alkalmából –, s megcsodálhatta a közönség a legtradicionálisabb afrikai hangszer, a kora mesterét, a Grammy-díjas Toumani Diabatét is. Természetesen felléptek a Kossuth téri színpadon magyar előadók és együttesek is, például a Makám, a Budapest Klezmer Band, a Kaláka vagy Pál István „Szalonna” és bandája.

A szabadtéri programok része a legújabb magyar filmvígjátékok vetélkedése. A műfaj szélesedő választéka jól lemérhető azon, hogy 2002-ben az első VIDOR-on (Vidámság és Derű Országos fesztiválja), még nem sikerült egy év terméséből hat magyar versenyfilmet kiállítani. Manapság pedig már válogatni is lehet a moziban idén bemutatott komédiák közül.

A koncerteken és a filmvetítéseken kívül is jelen van a fesztivál a maga színes kavalkádjával Nyíregyháza belvárosában. A sétáló lépten-nyomon maskarásokba botlik. Láthat szépen sminkelt élőszobrokat, óriásbábosokat, tűznyelőket, artistákat, utcaszínházat. Már ha a zivatarok be nem kergetik őt – vagy a mutatványosokat – fedél alá.

Ha az időjárás némiképp ellene hatott is a Happy Artnak, voltak viszont kedvező mellékkörülmények. Például az, hogy a fesztivál kezdete előtt átadták az M3-as autópálya Nyíregyházáig vivő szakaszát. Ez egy csapásra közelebb hozta a fővároshoz a szabolcsi megyeközpontot, meggyorsítva a Budapestről érkező vendégek és fellépők útját. Nem kevésbé figyelmes időzítésre vall, hogy a nagyszerű Nyíregyházi Állatparkban éppen a rendezvény ideje alatt született meg az egyelőre Laci néven szólítható kiselefánt.

A Happy Art fesztivál kínálata évről évre bővül. Idén több mint négyszáz program várta 33 helyszínen a százezresre tehető közönséget. A műsorok egy része – főként a gyermekeknek szóló bábelőadások – eljutnak a megye tucatnyi helységébe is. Már-már hagyománynak mondható, hogy a Büntetés-végrehajtási Intézet lakói is részesülnek a jóból. Idén a Godot Kávéház Dumaszínházának előadói szórakoztatták a bentlakókat. Sok érdeklődőt vonzottak a képzőművészek kiállításai is, mindenekelőtt a Tér Galéria karikatúra-tárlata, ahol Tónió, Rák Béla, Joe-Békési József, Zsoldos Péter és Marabu rajzai voltak láthatók.

A fesztivál újdonsága a Suli-buli programsorozat volt, amely általános és középiskolákba vitte el a világzenét: iskolai óra helyett valamely hazánkban élő kisebbség (romák, görögök, zsidók) zenéjével ismerkedhettek a diákok.

A Happy Art Fesztivál talpköve a színházi versenyprogram, amelyet a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgatója, Tasnádi Csaba válogat. Zömmel az elmúlt évad könnyű műfajú színházi bemutatóiból, de bármikor bekerülhet például olyan, matuzsálemi korú előadás is, mint a Katona József Színház Portugálja. (El is nyert több színészi díjat a Szinetár Miklós vezette zsűritől.) De díj ide vagy oda, a legfőbb nyereség az a szeretetteljes öröm, amely a nyíregyházi közönség és a vendégségbe jött művészek – például Eszenyi Enikő (A gyönyörben nincs középút), Eperjes Károly (A fösvény) vagy Básti Juli (Central Park West) – találkozását kíséri.

Stuber Andrea