Magyar nézőjáték

 „A magyar nyelvnek mívelésére felállítandó társaságnak rajzolatja” – a szép nevű Aranka György szép nevű beadványa volt az egyik fontos dokumentum, amely a magyar nyelvű színjátszás hajlékának megteremtését szorgalmazta. Az 1790-ben Kolozsváron összeült országgyűlés már foglalkozott a magyar nyelv kérdésével. Két évvel később Naláczi József főispán Pesten átutaztában vette magához Kelemen László tervezetét egy erdélyi színtársulat felállításáról. Kelemen – 29044 forint működési költséggel – a téli játszóhellyel ez idő tájt még nem rendelkező pesti társulat húsz tagjának Kolozsvárra vitelét javasolta. A marosvásárhelyi Soós Márton ezt nem látta megvalósíthatónak, s azt ajánlotta a témafelelős Arankának, hogy inkább erdélyi tagokból jöjjön létre a társulat.

1792. október 1-jén került a kolozsvári országgyűlés 22. ülése elé a „magyar nézőjáték előadására egyesült nemes ifjak társulatá”-nak kérvénye, hogy „számukra Erdélyben bárhol előadásokat tartani engedély adassék”. A játékengedély megadatott, miután megkapta Bánffy György gubernátor egyetértő állásfoglalását, aki csupán morális cenzúrát kötött ki feltételül. Eljött hát az ideje, hogy a magyar nyelvű hivatásos színjátszás intézményesen is megvesse lábát. A konkrét kezdet történelmi homályba vész, ezért tudományos közmegegyezésen alapul a pontos dátum: 1792. november 11. az első kolozsvári hivatásos előadás időpontja, amikor is a Titkos ellenkezés, vagy Köleséri című darabot játszották el. Egyben ezt a napot tekintjük az idén 215 éves Kolozsvári Állami Magyar Színház születésnapjának.

A XVIII. század végére gondolva szerény társulatot képzeljünk el, amelyet gyakorlatilag Wesselényi Miklós nagyvonalú támogatása tartotta életben. Kótsi Patkó János művészeti vezetése mellett a 9-12 fős színészgárda négy színjátéktípust kínált, több-kevesebb közönségsikerrel: szomorújátékot, érzékenyjátékot, vígjátékot és énekesjátékot, havi nyolc előadásban, a játékstílus szerint a síró-éneklő iskolát követve.

Azóta persze sok víz lefolyt a Kis-Szamoson, amelynek partján jelenleg működik a Kolozsvári Állami Magyar Színház, egy épületben az Állami Magyar Operával. (Az első színház ezen a helyen 1874-ben épült.) A nagy múltú teátrum különböző korszakaihoz olyan színházi emberek, igazgatók és rendezők neve fűződik, akiket nemcsak a hazai, de a nemzetközi színházi életben is jól jegyeztek: E. Kovács Gyula például Shakespeare-ciklus bemutatásának kezdeményezőjeként nevezetes az 1865 és 1899 közötti évtizedekben. Janovics Jenő, az első magyar filmstúdió alapítója fémjelzi az 1905–1930-as időszakot. Harag György, az Európa-szerte elismert rendező 1973-tól 1985-ig volt meghatározó tényezője a teátrum magas művészi színvonalának. 1990-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója Tompa Gábor rendező. Az intézmény a Román Kulturális Minisztérium finanszírozásával, 115 alkalmazottal működik. A 38 tagú társulatnak mintegy hetven százaléka 25–30 év közötti színész, de ”nagy öregek” is tartoznak közéjük, például a 93 éves Senkálszky Endre. A 30-as 40-es korosztálynak pedig olyan jelentős egyéniségei is vannak – Bogdán Zsolt vagy B. Fülöp Erzsébet (pillanatnyi elmezavarból Kolozsvárénak tulajdonítottam B. Fülöp Erzsébetet...) –, akik összmagyar viszonylatban is nemzedékük legjelesebbjeinek számítanak.

A Kolozsvári Állami Magyar Színház tíznapos nemzetközi fesztivállal ünnepli 215. születésnapját. A november 30. és december 10. között zajló nagyszabású rendezvénysorozaton hat külföldi és két hazai színház vesz részt. Látható lesz lengyel Tartuffe és német Beckett-előadás, San Diegóból érkező táncszínház és francia Konyha (Arnold Wesker darabja Toulouse-ból), temesvári Koldusopera, s szerepel a bukaresti Bulandra Színház is. A házigazdák a frissen elkészült Három nővér-produkciójukat mutatják meg (Tompa Gábor színrevitelében), valamint az Andrej Serban rendezte Ványa bácsit és a Purcarete-féle Gianni Schicchijüket, s vendégül látják a budapesti Katona József Színház világjáró Ivanovját is.

Az ünnepi színházi fesztivál talán afféle főpróba is lesz – jövőre a Kolozsvári Állami Magyar Színház szeretné megrendezni az Európai Színházak Uniójának egyhónapos fesztiválját.

Stuber Andrea