Stuber Andrea

Milliók egy miatt

Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása

zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház

színikritika

Zsöllye 2003.X.

 

Milliók egy miatt

Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása

Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház

 

fsz Egri Kati, Hertelendy Attila, Eperjes Károly, Farkas Ignác, Ilyés Róbert, Szakács László

d  Bodnár Enikő mv.  j  Laczó Henriette  dr  Falussy Lilla  k  Stefán Gábor  z  Hajdú Sándor  r  Bereményi Géza

 

Az öreg hölgy látogatását már jó néhányszor láttam, még soha nem tetszett, és ezen azért elgondolkodik az ember. Vajon a befogadóban találhatni kivetnivalót vagy a darabban? Személyes okból hajlamos vagyok inkább a második verziót latolgatni.

Dürrenmatt drámája hűvös, józan, ésszerű, ha úgy tetszik: brechtiánus színdarab. Steril körülmények között szigorú vizsgálatot végez egy arctalan embercsoporton. Ha az elszegényedett, kilátástalan életű gülleniek közé beküldjük a jólét ígéretét a milliárdosasszony képében, akkor vajon mit meg nem tesznek a derék polgárok a reménybeli milliókért. Képesek-e megölni egyik társukat? Képesek. De szükségük van arra, hogy úgy érezzék: nem a pénzért teszik, hanem az igazság nevében. Hogy a has ne jöjjön előbb a morálnál, hanem legyen köztük holtverseny. Alfred Ill valóban csúnyán elbánt valaha avval a fiatal lánnyal, aki később dúsgazdag özveggyé lett. Jóvátétel gyanánt a város feltálalja Ill holttestét az asszonynak.

Az öreg hölgy története egyenes vonalúan, kiszámíthatóan halad a végkifejlet felé. Nincs tétje, nincs titka, kétesélye egyetlen jelenetnek sem. (Jó, talán egynek mégis: amikor a valamikori szerelmesek újra kettesben vannak a konradsweileri erdőben. Dialógusukból végre nemcsak a didaxis türemkedik elő, de morbid humor és némi bizarr líra is.) Feltehetőleg a színészek számára sem főnyeremény ez a színmű. Végtére is a gülleniek gond nélkül jutnak el lélekben A pontból B pontra. Így aztán túl sok eljátszanivaló nem jut a társulatnak (a kicsit vívódó tanáron kívül, akit Zalaegerszegen Szakács László formál meg figyelmet keltően). Két számba vehető színészi feladatot kínál a darab: Claire-t és Illt. De maga Claire szerepe sem mondható aranybányának – elvégre bejön egy fegyelmezett társasági hölgy, akiben bosszúszomj ég, és aztán úgymarad. Illnek legalább valamivel többféle dolog adatik, bár azt is szép sorban, felvonásról felvonásra kell eljátszani. Előbb a remény, aztán a félelem, végül a belenyugvás. Ennyi.

A zalaegerszegiek előadásában a szöveg és egy-egy kellék szintjén napjainkban játszódik a tragikus komédia. Erre utal, hogy Claire hetedik (vagy nyolcadik?) férje filmszínész, és Coppola- meg Spielberg-filmekben sztárkodik, mint mondják. Meg hogy az esküvő alkalmából e-mailben küldik el jókívánságaikat az aktuális nagyemberek. De ettől még a darab nem jön közelebb, szürkére stilizált világát a néző nem veszi szívesebben magára. Lehet is nyugodtan távol maradni a históriától. Hiszen laboratóriumi kísérlet jellegén az első két felvonásban szinte semmit nem old Bereményi Géza gördülékeny minimálrendezése.

Hagyatkozzunk akkor a főszereplőkre! Egri Kati gyönyörű, elegáns és kicsit sem látszik öreg hölgynek. Némi forszírozott mesterkéltséggel és közönségességgel ruházza fel a főhősnőt. Alakításában egyfelől van némi egészséges fanyarság, másrészt viszont – meglehet, a szép nagy színpad teszi – hajlamos olykor a patetikus szavalás magasságába emelni a hangját. Mindösszesen akkor a legjobb, amikor némán ül a gülleniek színe előtt a nagyteremben vagy a szálloda ingó-bingó erkélyén. Eperjes Károly Illje láttán felmerül a kérdés, hogy a színész mostmár vajon mindig ezt az egy figurát fogja-e játszani: ezt a sarkos, hátravont könyökű, orron át kipréselt, nagyon karakterisztikus alakot. De aztán a harmadik felvonásra a színész elhagyja e (véd)jegyeket. A sorsát immár elfogadó Ill képében sallangtalan, erőteljes és jelentéses lesz.

A harmadik felvonás az első kettőnél erősebben szólal meg Zalaegerszegen. (És a végén Claire távozásának vizuálisan igen szépen megkomponált jelenetét még megfejeli egy sajátságos revüfinálé.) Úgy tetszik, a darabnak ez a része késztette Bereményi Gézát Az öreg hölgy látogatása megrendezésére. Talán azt akarta elmeséli általa, hogy az emberek nagy tömegben milyen szép eredménnyel manipulálhatóak (lásd. a gülleniek nagygyűlését.) Vagy azt, hogy mindenért meg kell fizetni. A pénzért is.

Stuber Andrea