István király szupersztár

Valamikor a hetvenes évek elején, Andrew Lloyd Webber Jézus Krisztus Szupersztárjának eljövetele után született meg az első magyar rockopera gondolata Szörényi Levente és Bródy János fejében, amikor együtt gitároztak az Illés zenekarban. A történelmi témát Boldizsár Miklós Ezredforduló című, bemutatatlan drámájában lelték meg. Főhősük Szent István lett, az első magyar király, aki az államalapításhoz a keresztény Nyugat segítségét vette igénybe, s ily módon került drámai, sőt véres összeütközésbe pogány népével, s annak Koppány nevű vezérével.

A mű több mint tíz évig alakult, formálódott. Az első dal (a Mondd, te kit választanál) eleve megvolt, hiszen egy korábbi Illés-lemezen már szerepelt. Az utolsónak elkészült rész – mint a művet képviselő ügynökség vezetőjétől, Rosta Máriától megtudtuk – a Szarvas-zene volt, amely a Nemzeti Színház 1985-ös bemutatójára ékelődött be a darab elejébe.

Az ősbemutatóra húsz éve, 1983 augusztusában került sor – hosszas engedélyeztetési huzavona után – a városligeti szánkózó domb hatalmas szabad terén, mely azután Királydomb néven ment át a köztudatba. Alapjában véve filmforgatás történt ott. Ugyanis a szerzők darabötletét és Koltay Gábor rendező jelentkezését kedvezően fogadta egy filmstúdió („Szent István dalra fakad? Ez akkora képtelenség, hogy csak zseniális lehet!” – mondta az igazgató), s kiharcolta a kultúrpolitikai jóváhagyást. Így hát a forgatást szolgálta a hét előadás, amelyen esténként több tízezer ember fogadta kitörő lelkesedéssel az énekes és táncos tömegeket mozgató produkciót. Elképzelhetetlen mértékű siker volt. Ehhez a mű kvalitásai mellett hozzájárult a társadalmi-politikai helyzet, a tetszőleges „áthallásosság” a Kádár-korszakba, s a nemzeti identitás kifejezésének vágya is.

Azóta az István, a király a magyar zenedrámairodalom klasszikusává vált. A Királydombon forgatott film örökzöld lett, a hanglemezeladás rekordokat döntött, a művet rendre műsorra tűzik szabadtéren, kőszínházban, stadionban, zeneiskolában, fesztiválon. Ezen a nyáron a Cseszneki Nyár és az Esztergomi Nyári Játékok keretében látható.

Stuber Andrea