Stuber Andrea

200 Padlás

A padlás

tudósítás

Népszava 1992.V.21.

 

200 Padlás

 

          Akkor most elkezdjük a 200. Padlást! – rikoltotta Hegedűs D. Géza a hangszóróból. És elkezdték.

          200 Padlás, ez igazán tetemes mennyiség. A megénekelt szilvás gombócból 3800 darab, nézőből pedig több mint 200 ezer. Ennek a tekintélyes nézőszámnak én vagyok az egyik „közös többszöröse”. Úgy tíz-tizenötször láttam Presser és Dusán mesemusicaljét a Vígszínházban. Eleinte magamnak néztem. Aztán néhány embernek megmutattam. Aztán akiknek megmutattam, mind meg akarták nézni újra. Később már ennél kevesebb ok is elegendőnek bizonyult. Mindig akadt otthon valaki, aki elmerengvén így szólt: jó kis Padlást kéne nézni! (Ekkoriban nálunk a kicsik már szabadon idézték Hegedűs D. Géza Barrabását: Stata! Cöcö! Csocso!) Ilyenformán notórius bekéretőző lettem. A kedves nézőtéri felügyelő négy év alatt az összes lehetséges helyre szétterített engem az enyéimmel. Néztünk Padlást lépcsőről, a tűzoltó székéből, az igazgatói páholyból. Konstatáltuk, mennyit nőtt Kaszás Attila haja. Tucatszor szemmel kísértük Méhes László hercegét, amint kötélpályán siklott át a nézőtér felett. (Egyszer viszont a háztető felől settenkedett be a színpadra.) Láttam beugrást (Tanay Bella Mamókáját Tábori Nóráé után), és láttam visszatérést (a felgyógyult Igó Évát virágcsokorral köszöntötték partnerei a tapsnál.) Volt szerencsém valamennyi Robinsonhoz (Sipos András, Znamenák István, Békési Kálid Artúr) és minden meglökőhöz (Rácz Géza, Cserna Antal).

          Felmerülhet a kérdés, hogy nem unom-e már A padlást. Hát nem. Még mindig elfog a melegség a kedves szellemek láttán. Még mindig jót mulatok Seress Zoltán akciózó Ütegén. És még mindig megborzongok, amikor Kaszás Attila azt énekeli, hogy „egyszer ismeretlen távolba vágyom, máskor megriaszt egy álom, hogy a hang, hogy a csend, hogy a fény, hogy a tűz már nem vigyáz e csöppnyi földre, s el kell mennünk mindörökre”.

          Az ünnepi, 200. előadás végén Presser és Dusán becipelt egy hokedlit, melyen háztető alakú torta meredezett kétszáz gyertyával. S úgy néztem, egy ilyen padlásforma tortára ráfér még vagy kétszáz gyertya.

(stb)