Ej, a titkos

Vas Laci

Vojtina Bábszínház

A Vojtina Bábszínház az elmúlt év végén ünnepelte 45. születésnapját. Ez már emberi és színházi mértékkel mérve is szép kor: a kiteljesedés időszaka. De nyugodtan jöhetnek a következő évek, évtizedek is, mert egy bábszínház úgysem tud megöregedni.

 A debreceni társulat örömtelien aktív a mostani színházínséges időkben: hétvégenként ingyen közvetíti előadásait. Az évforduló alkalmából levetítette egyik régi sikerét, a Szépen zengő pelikánmadár című 2007-es produkciót. Ezt követően pedig – úttörőként – online bemutatót tartott január elején: a Markó Róbert által írt és rendezett Vas Laci premierjét.

A kortárs irodalomban a népmeseíró státus elég ritka, de Markó Róbertről hovatovább elmondható. Persze mesékből dolgozik; hoz ismerős motívumokat és elvárt elemeket, három kívánságtól hányfejű sárkányokig. Maga Vas Laci eleve komplett mesehős, ki a nevét azért kapta, mert olyan erős, mint a vas. (Tehát nem vezetékneve neki ez, vagyis a testvéreit nem Vasnak hívják, hanem vajon minek…) Markó Róbert Vas Laciját viszont egy csontkovács kezeli üllőn kalapáccsal, így tesz szert a nevére. Bár a középső húga – akit elég gyengédtelenül a kis kövérnek neveznek – egy drámai pillanatban majd nem átallja kételleni, hogy a bátyja tényleg olyan kemény-e, mint a vas.

Különben meg talán nem is Vas Laci a főszereplő, hanem az ízes mesélő-néző-hallgató ember, Reschofsky György. Valószínűleg nyugdíjas. Kedélyesen üldögél a félkonyhában alighanem az emlékei társaságában, lila-fehér melegítőnaciban, műanyag klumpában. Gyanúsan Laci bácsinak nevezik őt a zenészek. Vas Laci kalandjai hol az első pillantásra konyhai falvédőnek látszó képregénysorozaton elevenednek meg, hol a falon függő erdei tájkép előtt. Az a pillanat, amikor a festménykeretbe szarvasok sétálnak be bábozni – vagyis két színész játszik szarvasmaszkos álarcban, kicsillog belőle a szemük –, emblematikus pillanata a járványos színházkorszaknak.

Ez a mi Vas Lacink rosszul viseli a konyhafalon függő tányérok mögül előbukkanó húgai rémes éneklését. Ennek az a szomorú következménye, hogy egy csetepaté után – amely mintha megnyúlt magnószalagon játszódna le – elnyeli a föld a lányokat. Indulhat a mi lila-fehér melegítős bábfiguránk neki a világnak, hogy fellelje testvéreit. Közben minden úgy alakul, ahogy illik. Egy kitört kezű nénikebáb segítséget kap a rőzsecipeléshez Vas Lacitól, amiért csodarőzseszál jár jutalmul. Avval már lehet kezdeni valamit. Ekkoriban mutatkozik először a báb „végén” a Vas Lacit játszó feketeruhás, fekete bajuszos, kócos Mercs Máté Péter, aki teljes délcegségét alárendeli a mérsékelten okos bábhősnek. Együtt esik, kel, szaladgál Lacival – néptáncos elemeket is bevetve –, megjárja a sárkány kávédarálóvárát és a sárkányvízes árok környékét.

A Hajdú Péter játszotta sárkányok született oroszok – már az akcentusukból ítélve is –, és látványosan küzdenek a tűz és víz összecsapásban, libegő-lobogó kelmék segítségével. De normális gyerekörömre okot adó esemény az is, amikor a csattogó állkapcsú hétfejű sárkány élvezettel tépi szét Vas Lacit, aki aztán darabokban jön ki a darálóból. Szerencsére táltos lova – ami valójában a konyhai pad – elviszi összetört testét kígyóékhoz, ahol a csontkovács helyrepofozza és összeforrasztja valahogy. A küldetés nehezítéséül még ott van a sárkány felesége is, aki történetesen egy hipnotizőr-boszorkány (Hell Krisztina). Kiválóan dolgozik a teljes színészcsapat.

A bájos és lendületes előadás tervezője – Boráros Szilárd mentorálásával – Horváth Márk. Tetszetős és karakteres bábokat alkotott, kedvencem a piros cicigombos kígyókirálynő, már csak azért is, mert finom kézmozdulatokkal és gyönyörűen énekelve játssza őt Nagy Mónika.

Már korábban kellett volna említeni, mennyire fontos eleme a produkciónak a népzenei ihletettségű, temperamentumos muzsika. Takács Dániel komponálta, s a színpad két szélén ülő négy zenész  adja elő: Czapp Ferenc, Csurgó Dezső, Kálmán Péter és Papp László. Jobbról hegedű és cimbalom, balról gitár és dob, középen a mesélőnk háztartás alapú fantáziavilága.

Mire a történet végére visszatalál helyére a konyha, s a házigazda tevékeny felesége (Asbóth Anikó) elkészül a kínálnivalóval, addigra mindent megtudunk a szerelemről, amely titkosan kezdődik, aztán mégis kivilágosodik.

Vas Laci (Vojtina Bábszínház)

Szereplők: Asbóth Anikó, Baditz Dávid, Hajdú Péter, Hell Krisztina, Mercs Máté Péter, Nagy Mónika, Reschofsky György

Zenészek: Czapp Ferenc, Csurgó Dezső, Kálmán Péter, Papp László

Magyar népmese alapján írta és rendezte: Markó Róbert

Dramaturg: Nagy Orsolya

Tervező: Horváth Márk

A tervező mentora: Boráros Szilárd

Zeneszerző: Takács Dániel

Koreográfus: Markó-Valentyik Anna

Vojtina Bábszínház Youtube csatorna, online bemutató 2021. január 3.

Stuber Andrea