Bárány-gate

Mátyás király juhásza

Szigligeti Színház

Nem nagyon gyakori a klasszikus mesedarabok között az ilyen jól szabott, gördülékeny, megkapó nyelvezetű mű. Szerzője, Jékely Zoltán hibátlan érzékkel vegyítette benne a Mátyás királyos anekdota népmesei vonásait a költészettel. Amint nyilatkozta az 1961-es budapesti Bartók színpadi bemutató után: „megpróbáltam nemesebb nyelvi anyagot csempészni a darabba, arra törekedve, hogy klasszicizálva és archaizálva is megmaradjak a mese szintjén, elkerülve a műtündérmesék utálatosságát”. Úgy tetszik így hatvan év után, hogy a mű hosszabb távra is megőrizte értékeit.

A szolnoki Szigligeti Színház nemcsak a járvány miatt nincs könnyű helyzetben, hanem azért sem, mert ez idő alatt épületfelújítást él meg. Persze ez egy színház számára nemcsak nehézséget jelenthet. A kimozdulás, a kondíciók és a körülmények változása akár felfrissülést is hozhat. Előadásait a társulat jelenleg az Aba-Novák Agóra Kulturális Központban tartja. A Mátyás király juhásza a Szín-Mű-Helyben került színre Molnár László rendezésében még 2019 novemberében. Most gyakorlatilag az egész repertoárját, a teljes havi műsorát az Agórából sztrímeli a Szigligeti Színház. (Bár a nyilvános információk alapján az nem világos, hogy a produkciók élő közvetítésként mennek, vagy ugyanazt a felvételt adják le havonta négyszer-ötször is.)

A színpadtechnikai lehetőségek feltehetőleg szűkösek, úgyhogy Matyi Ágota díszlettervező stabil, de mutatós díszlettel szolgált a játszóknak. Súlyosnak látszó függönyök, gótikus mintázatú falak, ólomüvegszerű ablakrajzolatok, festett vízköpőszörny. Különleges darab a színen mintegy őrt álló két teljes páncél. De emlékezetes bútor Burkusország uralkodójának szép vonalú, sámli méretű trónja is. Horváth György ül rajta, aki amolyan operettkirályt játszik, buffót sok hihihivel és brühühüvel. Amikor Mátyás király birodalmába érkezünk Burkusországból – ami Poroszország Brandenburg tartományának művészneve –, akkor elég némi színváltozás, és egy másik, nem kevésbé elegáns udvarban találjuk magunkat a szereplőkkel együtt.

Az igazságos Mátyást megformáló Vándor Attila mint nagy király egy fejjel kimagaslik a többiek közül – ahogy kell. Frizurája, babérkoszorúja, orra stimmt. Ideges embernek hat; bal kezével gyakran dobol a trónja karfáján. Lehetséges, hogy a felesége van a terhére – akit a csinos Mérei Gabriella kissé mesterkéltnek mutat –, mindenesetre Jankovics Anna gömbölyű udvaribolond-lánykája iránt valamivel nagyobb érdeklődést tanúsít a király, mint a királynéja iránt.

Az előadás szolid és tetszetős képi világában talán egy zavaró elem akad: az aranyszőrű bárány, amely úgy fest, mintha egy birkaforma, mérsékelten bájos alvóállatra karácsonyfaboát aggattak volna. Ám képes elterelni róla a figyelmünket Horváth Ábel a címszerepben. Szabályos juhászkompléban érkezik (pásztorbot, bő gatya, bő ujjú fehér ing, hímzett mellény), lobogó hajjal, csillogó tekintettel. Fiatal, tiszta, egyszerű. Vagy nyíltszívű, becsületes juhásznak, vagy színésznek teremtette őt a jóisten.

Ebben a viszonylag bonyolult, mégis célirányos történetben egy nagyravágyó, okoska burkus királylány (Fejes Katica) 99 zavarodott kérő visszautasítása után Mátyás udvarában eszét vesztve beleszeret (egyelőre) az aranyszőrű bárány arany szőrébe. Hogy megszerezze magának, először követelőzik, hisztizik, azután a tettek mezejére lép: megvesztegetné az áljuhászt, sőt két csókot is hajlandó adni neki az állatért cserébe. (Van az ilyen jellegű üzletre elég rosszul hangzó szakkifejezés.) Később azonban, amikor megismerkedik az igazi juhásszal, immár véglegesen rabul ejti a szívét. És viszont. Ám a mi juhászunk számára első a király iránti hűség. De innentől kezdve a burkus hercegnő már az aranyszőrű bárányt sem bánja. Pedig végső soron Mátyás és a szintén kissé hisztérikus felesége is lemondanának róla. (Több is vész majd Mohácsnál – hangzik el valamelyik szereplő szájából.)

A számos fordulat után arra már nem is emlékszem pontosan, hogy végül is mi lett magával a kurrens állattal. Az mindenesetre kiderült, hogy az igaz szerelemnek mindennél, a bírvágynál, az arany csábításánál is nagyobb az ereje. Szélsőséges esetben az is megtörténhet, hogy legyőzi a rossz tulajdonságokat, és egy hepciás királylányból szelíd, belátó, rokonszenves szép juhásznét csinál.

Jékely Zoltán: Mátyás király juhásza (szolnoki Szigligeti Színház)

Szereplők: Horváth Ábel, Vándor Attila, Mérei Gabriella, Horváth György, Fejes Katica, Ónodi Gábor, Jankovics Anna, Bencsik Gergő, Németi Sándor, Tárnai Attila, Molnár László, Gombos Judit

Díszlet, jelmez: Matyi Ágota

Dramaturg: Szabó Csilla

Rendező: Molnár László

Szigligeti Színház stream, 2021. február 25.

Stuber Andrea