Érteni a csicsergést

Madarak nyelve

Bóbita Bábszínház

Ha kívánság szerint meg lehetne érteni az állatok nyelvének valamelyikét, akkor én a bálnákét választanám. Igaz, aligha próbálhatnám ki a tudományomat, mert simán eltelik úgy az élet, hogy az ember sosem kerül bálnákkal hallótávolságba. Bár ha jobban belegondolok, egyszer láttam gyilkosbálnát egy tengerparti show-ban, és egészen pontosan értettem, hogy méltatlan egy ilyen fenséges állatot egzecírozni a fizető közönség kedvére. Lehet, hogy mások is értették az orkák nyelvét, mert ma már szinte sehol a világon nem tartanak fogva bálnákat, és nem szerepeltetnek kardszárnyú delfineket az efféle mutatványos műsorokban.

A madarakat érteni is érdekes lehet, és olykor hasznos is, amint azt a Bóbita Bábszínház Madarak nyelve című előadásából kiderül. A pécsiek a Kolibri Fesztivál hagyományos, immár harmincadik évadnyitó fesztiválján szerepeltek a Jókai téren a Boráros Miláda által írt és Szenteczki Zita által rendezett bábelőadással. A mese főhőse egy kisfiú, Mihók, aki a molnár fia. (A Mihók milyen tipikus név. Senki nem ismer Mihók nevű gyereket a népmeséken túl, odakint az életben.)

Úgy tűnik, nincs könnyű élete a családnak. A Boráros Szilárd tervezte bábok láttán arra kell következtetnünk, hogy a molnár és felesége folyton dolgoznak, ebből áll az életük; bábalakjuk összenőtt a zsákjukkal. Nagyszülőnek látszó, megfáradt, keserű arcú emberbábok – örökké forgatják a tengelye körül a központi díszletelemet. Elégedetlenek a gyermekükkel, mert nem segít eleget. Nyilván úgy látják, hogy nem lesz belőle soha semmi. A kisfiú pedig – akit Arató Máté játszik feltűnően kedves hangú nevetéssel és sírással – arra vágyik, hogy egyszer majd elnyerje a szülei elismerését. Bár az talán túl szélsőséges esete ennek, hogy a Fülemüle jóslata alapján Mihók király lesz majd, és az apja leborulva fogja csókolni a kezét.

A Fülemüle kulcsfigura. Czéh Dániel játssza eleinte kalickával a fején, de aztán kiszabadulva. Adaptívan és innovatívan kezeli a színész a madárbábot, még le is száll egy Jókai téri fa ágára. A madárbábok rendszer szinten ujjbábok, de nem kesztyűs formán, hanem a színész három ujjához gyűrűződnek hozzá, s a szélső ujjak emelgetik a szárnyakat. Czéh Dánielnek a bábokkal való szellemes együttélésébe az is belefér, hogy az egyik kezével szotyizik, és a maggal megkínálja a fejére szállt sirályokat.

Mindenféle madár jár erre a történet nyomán, például olyanok, amelyek előrejelzik a közelgő vihart. Evvel jó szolgálatot tesznek Mihóknak, aki figyelmezteti a vízre szállni készülő halászt a veszélyre. A halászbáb bájos figura: úgy néz ki, mint egy kosárpalánkra festett tengerész. Utóbb Mihók a hajóval végül eljut a királyi kikötővárosba. Egy olyan birodalomba, ahol a király rossz gazdája az országnak. Már a madarak is ezt csiripelik. Szerencsére Mihók első lépésként megismerkedik a király lányával, és rögtön reménykedni kezdhetünk, joggal, hogy kivirágzik a szerelem, s Mihókunk el fogja nyerni a királylány kezével együtt legalább a fele királyságot. De valószínűbb, hogy a bukott királyt leteszi majd a trónról, és övé lesz minden hatalom. Aztán jöhet a molnár papa kezet csókolni. Bár ez indulásnak elég veszélyes az újabb, reményteljesebb királyi életpályáján.

Van valami meghatóan élettelen a Boráros Szilárd bábjaiban. Amint arról már volt szó, a molnár és felesége alakja szenvedést és reménytelenséget sugall. A hozzájuk képest feleakkora kisfiúbáb kék hajú, nincs szája, és befejezetlennek hatnak a végtagjai. Vagy volt keze, de levágták csuklóból. Ugyanilyen szerkezetű a királylánybáb is, amitől rögtön érezzük, hogy passzolnak egymáshoz. A térd- és a könyökízületnél hiátus: mintha térdben kihasított nadrágot viselnének – így máris közelebb állnak a mai fiatalokhoz. A király bezzeg szintén nagyfejű és elégedetlen arckifejezésű figura, akárcsak a molnárék. Lehet, igen, hogy bizonyos nemzedékek már menthetetlenek. A fiatalabbak viszont megtalálhatják egymással a hangot és a békét.

A Bóbita Bábszínház produkciója formailag kompakt, összeszedett, játékos és invenciózus. Méltán kapta meg a Kolibri évadnyitó fesztiválján a nap végén az idei Michel Indali-díjat.

Madarak nyelve (Bóbita Bábszínház)

Játsszák: Arató Máté, Czéh Dániel, Matta Lóránt, Balog Zita Mária/Mag Eszter, Papp Melinda, Várnagy Kinga

Írta: Boráros Milada

Tervezte: Boráros Szilárd

Zeneszerző: Tarr Bernadett

Koreográfus: Kovács Bálint

Rendezte: Szenteczki Zita

Kolibri Színház évadnyitó fesztivál, 2021. szeptember 4., kb. 100 néző

Stuber Andrea