Játszási

Ki lakik az asztal alatt?

Bóbita Bábszínház

A 0-3 éves gyerekeknek kínált babaszínház alighanem a legfiatalabb színházi műfaj. De amióta létezik a világban és virágzik nálunk is, azóta mind nyilvánvalóbban nemcsak a közönségsiker igazolja a létét, hanem az is, hogy egyre keres és talál: formát, eszközt, funkciót.

A babaszínház színekkel, változatos anyagokkal és tárgyakkal, hanggal, ritmussal, zenével dolgozik. Mindez eleve ingergazdag újdonságokat kínál a csecsemőknek az érzékszervi fejlődésük fontos időszakában. 20-25 perces előadásokról van szó – egyelőre ennyi idő telik ki a kicsik figyelméből –, s utána közös együttlét, játék következik, vagy akár csak kúszás-mászás a színházi térben. Járulékos haszonként arra is számíthatunk, hogy aki kisbabaként ment először színházba – ha nem is a saját lábán –, s alaposan meghempergőzött az élményben, mindig is otthon lesz majd a színházban.

A pécsi Bóbita Bábszínház a tavasszal elmaradt pesti vendégjátékát pótolta Budapesten a Marczibányi téren egy majdnem napsütéses kedd délelőtt. A produkció dramaturgja és rendezője a Vaskakas Bábszínház igazgatója, Kocsis Rozi, mert a gyerekszínházi szakmában fontos és előrevivő gyakorlat a vidéki bábszínházak vezető alkotóinak vendégmunkálkodása.

A Ki lakik az asztal alatt? előadás voltaképp játszani tanítja a gyerekeket. Nem színházat, hanem játékokat játszani. Egy lány (Balog Zita Mária) és egy fiú (Arató Máté) gyerekpárosa ül színes faasztalnál, színes faszéken, és mindent bevetnek a maguk és egymás szórakoztatására. Bódiné Kövecses Anna és Nagy Kovács Géza tervezők helyenként ügyesen turbóztak fel hétköznapi tárgyakat. A szék támlája például kinyitható ablakként, egy füles-kapucnis szürke pulcsi pedig parádésan át tud alakulni vágtató lóvá a kisfiú kezében és alatt. Szinte felesleges túlbiztosítás, hogy két ládát is tartalmaz a díszlet, amelyből olykor segédeszközöket kapnak elő a színészek. Például egy fátyolban folytatódó tiarát a kislány királylányosításához. Nem mintha a rövidszoknyás Balog Zita Mária ne tudna az asztalra pattanva, fejék és tüll nélkül is királylányt idézni pusztán a kedves pislogásával. (Arató Máté is kedves, bár a nevetései csak nagyon ritkán hatnak természetesnek. No de egészen fiatal színészről lévén szó bízhatunk abban, hogy leveti majd a mesterkéltséget.)

A kislány-kisfiú páros felmutat számos ismert és jellemző viszonylatot, ami játszó gyerekek között megfigyelhető. Marakodásokat és mórikálásokat, figyelmet, irigylést, utánzást, elmerülést. Arató Máté kiosztja partnerének a bőgő masina titulust, viszont megtanulhatja Balog Zita Máriától, hogy amikor egy királylány lelépni készül  az asztalról és a kezét nyújtja, akkor segítségül meg kell fogni a kezét.

Feltorlódik az előadásban mindenféle játék, párnacsatától a kardozásig, és ebben a báb is könnyedén megtalálja a maga helyét. Akadnak szürke alapon fehér pöttyös játékállatok, a porcica, a poregér és a kirázható porkutya (Bella István Áni Mánijának balladájából), és a párnacsata fegyverei, a párnák is tárgyanimációba keverednek mesefiguraként, a rájuk applikált almakirálylány vagy török basa jóvoltából. A legfőbb játék azonban az, amire a cím is utal: az asztal alá kuckózás. Felül abrosz, oldalt lehajtott „házfal” textilből, kivágott ablakkal, zipzáros ajtóval: máris be lehet bújni.

A kuckózás élménye, gondolom, mindenkinek megvolt, aki maga mögött hagyta a gyerekkort. A bátyám és én annak idején a nagyra nyitott étkezőasztal alatt rendeztük be, kivételes alkalmakkor, egész hétvégére. Piros-fekete kockás pokrócból kapott borítást, és rendes volt a bátyámtól, hogy kislámpát is bevezetett az asztal alá, mert ha olvasni nem lehetett volna odabent, be sem költözöm.

A pécsiek előadásához Rab Viki szolgáltatott kellemes, üde zenét, az elhangzó szövegeket pedig egyszerű dialógusok, gyerekmondókák és versek, versrészletek adják. Felismertem például Szép Ernő-sorokat a Csigaház című versből. Nincs a házán emelet,/ víz, se hideg, se meleg.
(…) Nincs villany, se lift, se gáz, / ilyen egyszerű a ház.

Hát a vers folytatásának, amely repülőt és bombát emleget, mondanom sem kell, nincs helye az előadásban.

Ki lakik az asztal alatt? (pécsi Bóbita Bábszínház)

Játsszák: Balog Zita Mária, Arató Máté

Dramaturg, rendező: Kocsis Rozi

 Tervező: Bódiné Kövecses Anna, Nagy Kovács Géza

Zeneszerző: Rab Viki

Marczibányi Téri Művelődési Központ, 2020. október 20., 12 néző

Stuber Andrea