Junior Prima-díj 2020

Sodró Eliza

színművész

Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni! – Sodró Eliza ezt íratta mottónak a portréja alá a szombathelyi Weöres Sándor Színházban, a nézőtéren kifüggesztett fényképek sorában.

Sodró Eliza nemzedékének talán legfigyelemreméltóbb színésznője, akit nemcsak nézni és hallgatni jó, de még olvasni is olykor. Nem pusztán arról van szó, hogy minden porcikája tehetséges, hanem összetéveszthetetlen másokéval minden tehetséges porcikája. Az alkata – nagyszemű, vékony gyereklány hosszú hajjal – naiva szerepkörre épp úgy alkalmassá teszi, mint a fiatal drámai hősnők vagy az elrajzolt, ironikus karakterek megformálására. Természetesség, lendület, humor – talán ez az a három vonása, ami minden munkáján meglátszik. Pályakezdése első éveiben elnyerte a POSZT-on a legjobb női alakítás díját, a legjobb 30 év alatti színésznő díját, valamint a színikritikusoktól a legígéretesebb pályakezdő díját. Már akkor világos volt, hogy meghódított minden rendű és rangú közönséget. És biztosan nem éri be ennyivel.

1990-ben született, és mivel édesanyja kedvenc filmje a My Fair Lady, így kapta Eliza Doolittle után a nevét. (Éppenséggel jól el lehet képzelni őt Audrey-nak is.) Pilisvörösváron gyerekeskedett, német nemzetiségi általános iskolába járt, majd a Vörösmarty Gimnázium dráma tagozatos osztályába tartott határozottan. Közben alaposan megtanult hegedülni, ami hamar jól jött neki színészként is – például amikor Sünit játszotta A padlásban Szombathelyen. Az érettségi után egy kalandos évet töltött Berlinben, majd a kaposvári egyetemen fogott bele színészi tanulmányokba, Réthly Attila osztályában. A szakdolgozatát a népmesékről írta. Láthatólag vannak is népmeseszerű vonásai: bármikor ő lehet a legkisebb lány, aki nem fél kimondani az igazat.

Már az egyetemi évek alatt szép lendületet vett a karrierje:  játszott – egyebek mellett – nem hagyományos Mirandát Fábián Péternél és Benkó Bencénél a k2 különleges A vihar-feldolgozásában, Nyinát a dunaújvárosi Sirályban, Rollát egy elrajzolt szombathelyi Mágnás Miskában. Előfordult, hogy Shakespeare-rel feküdt és kelt: az egyik nap Hekatét alakította független színházi Macbethben Vasvári Emesénél, a következő napon Opheliát Czukor Balázs szombathelyi Hamletjében, a harmadikon pedig próbálni kezdte Cordeliát a Radnóti Színház Lear királyában. A Radnótiba Alföldi Róbert vezette be, ott is fogták hamar. Elvégre Valló Péter, Mohácsi János vagy Alföldi Róbert rendezéseiben otthon érezhette magát Szombathely után. Ahogy aztán az új kollégák és az új szerepek között is: a Radnótiban a Futótűzben, a 10-ben, a Gloriában, vagy az Átrium Chicagójában, vagy éppen filmen (a díjazott Foglyokban), vagy a televízió közkedvelt Tóth János című sorozatában.

Minden reményünk megvan arra, hogy Junior Primából később, egy jobb világban Prima Primissima, és sokkal később majd Senior Prima is lesz.

Stuber Andrea