Hozzáférés történt

Mátyás király bolondos bolondja (Maszk Bábszínház)

A Maszk Bábszínházról nem sokat lehet megtudni az internetről. A neve a Maszka Színház honlapjára visz, amely „felvállalta az 1996 óta működő Maszk Bábszínpad társulat hagyományait, és változatlan formában, személyi összetétellel, és folyamatosan megújuló repertoárral folytatja annak tevékenységét”. Még kevésbé konkrétan: „A Színház feladatának tekinti ily módon, személyes előadó-művészeti teljesítménnyel létrehozott művek nyilvános, illetve meghatározott közönségkör számára történő hozzáférésének minél szélesebb körű biztosítását.”

A Maszka Színházat egyébként, ha máshonnan nem, hát onnan ismerhetjük, hogy azon hírhedt színházak egyike, amelyek évente sok száz külföldi előadást, sok százezer külföldi nézőt és milliárdos tao-támogatást mondhattak magukénak.

Maga a Maszk Bábszínház azonban nyilvánvalóan más kategória: ez működő, szerény, családinak sejthető vállalkozás két személyre és egyszerűbb marionettbábokra. Az előadók, Havas Zsolt és Havas Edina rátermett bábszínésznek hatnak, mindenekelőtt a komoly orgánumuk és a pallérozott beszédtechnikájuk alapján. Igaz, Havas Edina mintha kicsit ódzkodna az írásban jelöletlen teljes hasonulások markáns kiejtésétől, Havas Zsolt pedig talán túlzottan is élvezi figurái nevetését hallatni és hallani, de a pontos artikulációjuk akkor is dicséretes.

Az Eötvös 10-ben fellépő kétszemélyes társulat a Mátyás király bolondos bolondja című produkcióját adta elő, amely Havas Edina dramaturgi munkája nyomán két vagy három Mátyás királyos mesét állított egymás mögé.  A legismertebb közülük a kolozsvári bíró esete, aki ingyen dolgoztatta az álruhás magyar királyt, majd fizetségül 25 botütést adott a járandóságát kérő munkásnak. A másik egy bormérgezéses sztori, vagyis egy királygyilkossági kísérlet, ami jelzi is, hogy ezekben a történetekben meglehetősen sűrűn van jelen a drasztikum; erőszak, rosszindulat, kegyetlenség, álság. Maga az uralkodó is úgy kezd, ugye, hogy eleve másnak adja ki magát, mint aki.

Az előadás népmesei hangulatát szolgálja a bejátszott zenei kíséret, valamint a szerény, sőt már-már szegényes, kopottas, és valószínűleg eredetileg sem feltűnően igényes díszlet: jelzésszerű trón, címer, valamint egy nagyobbacska, lapozgatható képeskönyv, amely megmutatja néhány helyszín rajzát: visegrádi hegyet, palotát, konyhát. (A produkciót indító előbeszédben a színésznő ismeretterjesztő céllal megemlíti a corvinákat, de azokra a díszletkönyv azért nemigen hajaz.)

Hátul egy állványon lóg hat nagyobbacska marionettbáb: a király, a bohóca, a kolozsvári bíró és a további szereplők. A bábszerkezet az egyszerű és a duplakeresztes zsinóros marionett modernebb, célszerűsített verziójának látszik: a felső fogóelem a karokat és a lábakat összefűzve mozgatja, de akad pillanat, amikor a színész a báb karját inkább a saját kezével teszi oda, ahová akarja. Feltűnő, hogy a legegyszerűbb mozgásokon kívül mennyire nem kínál semmit most ez a technika. Először találkozom evvel, mellbevágó tapasztalás: ha a díszlet statikus és állandó, ha a báb korlátozott lehetőségei öt perc alatt teljességgel kiismerhetők, akkor voltaképp nincs is miért nézni az előadást. Úgy értem, nyugodtan becsukhatom a szemem, hátrahajthatom a fejem és hallgathatom rádiójátékként a produkciót.

A címben tautologikusan említett udvari alkalmazott, akit a legendákból Mujkó néven és színes, sokágú sipkát viselő személyként ismerünk, úgy kezdte pályafutását, hogy „beszólt” a királynak, aki nem akarta őt beengedni, mondván, hogy „bolondnak nem szabad ebbe a szobába jönni”. „Hát akkor te hogy jutottál be?” – kérdezte erre Mujkó, és ez a nagyon mérsékelten szellemes szemtelenség elég volt a karrierje elindulásához.

A Maszka Bábszínház produkciója a rendelkezésükre álló készségek és készletek egyszerű, szolid, szakszerű alkalmazása, különösebb innováció és invenció nélkül. Az előadás végén a játszók lovagi tornára hívták a gyerekközönséget. Ennek jegyében diótörést, célbadobást, és valami marionettlovas tevékenységet ígértek a publikumnak. Arra már nem vállalkoztam. Látatlanban hadd higgyem, hogy abban talán volt valami.

Mátyás király bolondos bolondja (Maszk Bábszínház)

Játsszák: Havas Edina, Havas Zsolt

Írt: Havas Edina

Bábok, díszlet: Havas Zsolt, Havas Nelli, Lellei Pál

Eötvös 10, 2019. június 25., kb. 150 néző

Stuber Andrea