Péntek, Rézi

Gyerekszínházi nézőtérről nézve az élet – játék. Mesejáték. Nem is csoda, ha a Vaskakas Bábszínházban A mindentlátó királylány szereplői voltaképp bábuk egy Ki nevet a végén? jellegű, dobókockás társasjátékban. A szikár, szakállas Henrik király (Szikra József m.v.) a kék figura. Csak nagyon óvatosan gyakorolhatja uralkodói és férji hatalmát a sárga bábu, vagyis a hisztériára hajlamos Begónia királyné (Ujvári Janka) felett. Van a királyi párnak egy érdes hangú, neveletlen lánya, Rézi hercegkisasszony, aki abban leli kedvét, hogy kivégezteti az udvarlóit. Tudniillik azokat, akik vesztesnek bizonyulnak a lánykérő bújócskában. 99 szépreményű fiatalember már látványosan elbukta a partit, mivel nem sikerült elég jól elbújnia. A királylány mindent lát. (A művet alkotó és rendező Kolozsi Angéla ellátta a főhősnőt egy piros t betűvel: mindenlátóból mindentlátóvá tette őt, igen helyesen.) Azután, ahogy annak lennie kell, érkezik egy zöld disznó-pásztor, a kiskondás, aki századik versenyzőként diadalt arat, s mindent visz.

Alapjában véve a Makrancos Kata mintájára zajlanak az események: az egyszeri egyszerű fiú – esetünkben: ifjú állattenyésztési szakember - megszelídíti a makacs, dacos, ellenálló lányt. E folyamat során a felek megismerik és megszeretik egymást. Olyannyira, hogy a bakfisosan összezavarodó királylány menetközben változtat a játékszabályokon: jubileumi kérője nemcsak egyszer próbálkozhat meg az elrejtőzéssel, hanem másodszor, sőt harmadszor is. („Három az igazság” – közli felséges papájával Rézi. – „Mi a három?” – kérdez vissza a felséges papa.) Harmadszorra a fiúnak különös módon sikerült úgy elbújnia, hogy a királylány nem látta meg. Nem tudom pontosan, hogyan csinálta. Én sem láttam meg. Ezenközben Rézi talán észre sem vette, de szerelmes lett. „Ha téged látlak, már nem akarok mindent látni” – teszi meg félreérthetetlen vallomását végül.

A Vaskakas produkciójának színei, vonalai, jelei egyértelműek, jól kódolhatóak a kisgyerekközönség számára. A színpadon megelevenedő játszmában a nagyra nőtt játékbábuk mellett a még nagyobbra nőtt elevenek, s a dobókockák adják ki az előadás piros, kék, sárga, zöld színvilágát. (A díszletet, jelmezeket, bábokat Sipos Katalin és Sisak Péter tervezték.) A nagyméretű dobókockáknak – tiszteletreméltó színházi komolyság ez – súlya van. A szereplők végig ott tartózkodnak a színen. Ha éppen játékon kívül esnek, akkor a tábla mögött, várakozó bábuként, háttal állnak. A királyi család színes öltözéke a döntő pillanatokban leleményes módon válik jelmezből díszletté is: Rézi királylány felhajtja és a fejére húzza ingó-bingó piros felsőszoknyáját, így kerít várat és várablakokat maga köré. Begónia királyné báburuhájának belseje hallá, illetve csigaházzá változik, Henrik király pedig sasfészket rejteget kék leple alatt. Csak Aladár, a kondásgyerek zöld ruhája marad szimpla: akár egy óvodás kisfiú játszóruhája.

Rab Viki pattogós, hangulatos kísérőzenéje ritmizálja karakteressé a szereplők mozgását. Benkő Ágnes koreográfiája nyomán a királyi szülők apró, gyors léptekkel közlekednek, mint a játékbábuk, amelyeket kockadobás után odébb tolnak a táblán. Csillag Panni Rézijének mozgása kevésbé igazodik ehhez: végtére is ő egy lázadó tinédzser, aki nyilván minden lehetséges módon elütni igyekszik a felmenőitől. A fiatal színésznő Rézi-alakításának nemcsak ebben a kicsiknek szóló előadásban pontos a helyiértéke, de felnőtt színházi kategóriában is szépen jellemzett, markánsan megrajzolt kamaszfigura lenne. A párját, hódítóját, legyőzőjét játszó Csillag Botond némiképp málészájúnak mutatja a kiskondást. Nem lehet kétségünk afelől, hogy ebben az uralkodói családban a jövőben is a nők fognak dominálni. Teréz és Aladár házasságot kötnek. A menyasszony szavaiból – zömmel rímes verselésű sorok és mondókák alkotják a szöveget – kiderül, hogy a továbbiakban is pont az fog történni, amit ő akar. Véleménynyilvánítás, iránymutatás, programszervezés, oktatás-nevelés – mindez az ő reszortja lesz a házban és a hazában. Lehet, hogy ezentúl Aladárnénak hívják majd hivatalosan, de a leánykori neve akkor is mindörökre Makrancos Kata marad.

Stuber Andrea

A mindentlátó királylány

A Vaskakas Bábszínház és a tatabányai Jászai Mari Színház közös produkciója

Díszlet, jelmez, bábok: Sipos Katalin, Sisak Péter

Zene: Rab Viki

Koreográfia: Benkő Ágnes,

Rendező: Kolozsi Angéla

Szereplők: Csillag Panni, Csillag Botond, Ujvári Janka, Szikra József m.v.

Vaskakas Bábszínház, Győr

október 11., 70-80 néző