Elveszett alkotákolmány

Tudós nők

Karinthy Színház

Lehet, hogy a XI. kerületben manapság pont olyanok a Tudós nők, mint amilyennek Botos Évát láthatjuk a Karinthy Színház bemutatójának elején. Hosszú hajú, farmeros, szűk fehér blúzos lány, ölében a laptoppal ül otthon, kezében a távkapcsoló, oda sem nézve váltogatja a tévécsatornákat. Innentől kicsit kuszán jutunk el a molière-i történetkezdésig – XX. század eleji archív felvételek, Chaplin-vetítés, némafilmet idéző közjáték után –, de hát a rendezőként debütáló Kéri Kitty nyilván nem akart megfosztani bennünket semmitől, ami eszébe jutott és pillanatnyilag jó ötletnek tűnt.

Hasonló bőkezű adakozókedv jellemzi a díszletet tervező Andrea T. Haamer, Major Attila és Bíró Tamás munkáját. Minden falatnyi helyét kihasználták a színpadnak, ami már nem színpad, azt is. Középen szalondíszlet, részint különféleképpen stilizált könyvtárfalakkal, részint bárányfelhős égfüggönnyel. Balra a megszokott lépcső ezúttal egy manzárdot idéző, jelzésszerű festőműhelybe vezet, amelyet Ariste nagybácsi kapott ajándékba a színrevivőktől, hogy onnan néhány kétes ízlésű és színvonalú festményét elénk tárhassa. Ariste-ot egyébként Oberfrank Pál játssza nagy, mintegy a Vígszínházhoz szokott hangon. A fenti zug alatt Chrysale-nak, a módos polgárnak jutott egy kis magánlak, apró kertészetféleség, ahol a családfő hódolhat növénypátyolgató szenvedélyének, s megnyugtatóan hallgatag társaságra lelhet egy bonsaiban. Schlanger András Chrysale-ja mint főhős, meglehetősen benne van a pácban: felesége, lányai és nővére bármikor megeszik őt reggelire. Schlanger halványan érzékeltet némi drámát ebben; egyáltalán nem viseli könnyedén a folytonos leckéztetést, a leigázását. Amikor elhatározza, hogy szembeszáll az otthonát benépesítő tudós nők seregével, akkor lázadása már-már fizikailag is lestrapálja.

A nőállomány változatosnak mondható. Gáspár Kata mutatós külsővel, vörös loknikkal és szavalásba fúló szövegmondással adja az egyszerű leányzó hálásnak nem mondható szerepét. Botos Évának Armandaként több a lehetősége, de többet is tud. Egyrészt kifogástalan ritmus- és stílusérzékkel hozza ki Illyés Gyula fordításából mindazt, ami mulatságosan hat, és amire ha nagy kacagásokkal nem is, de félhangos mosolyokkal reagálhatunk. Ráadásul szép, szerelmes tekintetekkel és elfojtott sóhajokkal megérteti velünk, hogy szereti Kovács Krisztián kamaszos Klitanderét, és a legkevésbé sem azért utasította vissza a fiút, hogy evvel a saját húga karjaiba kergesse. Kéri Kitty és Botos Éva az előadás végén empatikusan jelzik is, hogy a komédia boldog vége a legmélyebb boldogtalanságba taszítja Armandát, a tudós nők legvonzóbbikát.

A ház asszonya, Philaminte szerepében Egri Kati farkasfogas mikulásruhában képviseli a tudományos fölényt. Philaminte sógornőjeként Egri Márta ugyan inkább emlékeztet kiöregedett manökenre, mint önjelölt professzorasszonyra vagy a grammatika törvényeinek tántoríthatatlan védelmezőjére, de egyrészt ő viszi a legtöbb színt a játékba – poézist, öniróniát, elvágyódást, eleganciát –, másrészt istenien kérdezi azt, hogy „Sejtek egyvelege nőtt már ily szörny-alakká?”

További üdítő tényező a házban Vertig Tímea virgonc Marie-ja, aki tőről metszett molière-i komorna pazar hanggal, ízes beszéddel, felvágott nyelvvel, megnyerő temperamentummal. És olykor burleszkszerűen megjelenik egy Tüske nevű szolgáló is, aki talán a chaplini Kölyök-figurát eleveníti meg, mindenesetre meghatóan bájos fiatal lánynak látszik, és a színlapon Mezővári Katának nevezik.

Két jóvágású fiatalember lép még a Karinthy színpadára ezen az estén: a több szerepet igyekvően elkülönítő Szirtes Balázs és az olykor Michael Douglas-arcú Sághy Tamás, aki kedves humorral formálja meg Trissotin, az önelégült széplélek figuráját. Hőse házilagos kis előadóestjéhez még valami installációt is begördít a színre – Szerényi Gábor alkotákolmányát –, hogy valóságos performance-szé növessze költészeti bemutatóját. A masinát azután érthetetlen módon ott felejti vendéglátói házában. Sághy-Trissotin jóvoltából mindenesetre nemcsak a modern tudományosság, hanem a modern művészet jegyében is arról koldulunk.

Stuber Andrea