Víg játék, színésznek, nézőnek

Amikor felhívom Kováts Adélt, hogy találkozót kérjek, rögtön hallom, hogy jókedvű a hangja. Szóvá is teszem, mire azt feleli: pedig nincs semmi különös, épp gyalogol a Nagymező utcában és zuhog az eső. Ami engem mindenesetre felderít: tehát mégsem muszáj, hogy az embert lehangolja ez a ramaty idő.

Azután, jobban körüljárva Kováts Adél dolgait, megállapíthatjuk, hogy a színésznő minden értelemben jól van. A napokban kezdte el próbálni azt az Eduardo de Filippo-komédiát, amelynek december 22-én lesz a bemutatója a Radnóti Színházban. A rendező nem ismeretlen számára: Stefano de Luca érkezett vissza a társulathoz, akivel két évvel ezelőtt Pirandello IV. Henrik című drámájának színrevitelénél már volt alkalma együtt dolgozni. Abban az előadásban Kováts Adél Matilde őrgrófnőt játszotta, bár a múlt idővel talán csínján kell bánnunk. A IV. Henriket már kétszer is le akarta venni műsoráról a színház, de a közönség annyira szerette, hogy mégis megmaradt. Nem kizárt, hogy most sem végleg tűnt el a repertoárról.

Stefano de Luca mintegy olasz szakértőként működik a Nagymező utcában: Pirandello után most a nápolyi komédiaszerző, Eduardo de Filippo Nápolyi kíséretetek című darabját viszi színre, Török Tamara új fordításában. (Korábban Vannak még kísértetek! címmel adták a magyar színházak.) Mint Kováts Adél megjegyzi, most van aztán igazán elemében Stefano! Hiszen ő maga is színész, rendező, társulatvezető, akárcsak Eduardo de Filippo, aki 1984-ben bekövetkezett haláláig igazgatója, írója, rendezője és színésze volt annak a család(ias) színháznak, amelyet még 1931-ben alapított az öccsével és a nővérével együtt.

A darab az ötvenes években játszódik Nápolyban, egy nehezen kiadható házban, amelyet állítólag kísértetek laknak. Ide költözik be Pasquale Lojacono (Szervét Tibor) Máriával, a feleségével (Szávai Viktória) és avval a reménnyel, hogy kihűlőben levő házasságuk kicsit felmelegszik az új otthon családi tűzhelyénél. Csakhogy mások is megjelennek itt (többféle értelemben), a házmestertől kezdve (Szombathy Gyula) az asszony szeretőjén át (Schneider Zoltán) a szerető által elhagyott feleségig. Na őt játssza Kováts Adél, jőve nekikeseredve a kísérteties házba, a férjét igényelni vissza, két gyermekét rángatva magával. (Magánemberként és gyakorló anyukaként kicsit tart attól a színésznő, hogy szerepe szerint nem szépen kell majd bánnia a kislányával és a kisfiával.)

Mint Kováts Adél elmondja, ez a komédia briliáns, s rendelkezik a színész számára oly boldogító erénnyel: színészben gondolkodó darab. Legfelül a vígjátéki réteg, helyzetkomikummal, félreértésekkel, alatta pedig a mélyen fájdalmas, emberi történet. S mindehhez jól játszható szituációk, remekül megírt szerepek. Már az első próbákon kiderült, hogy ez a mű más megközelítést, másféle játékosságot igényel, mint a Pirandello-előadás. Stefano de Luca hívogatja elő belőlük a commedia dell’ arte-szerű megoldásokat, lehet improvizálni, bolondozni, s ezt mindannyian nagyon élvezik. Márpedig az még sosem vált egy komédia hátrányára, ha a színészek jól szórakoztak a próbákon. A legutóbbi alkalommal például Szombathy Gyula úgy belelendült az ötletekbe, hogy teljesen magával ragadta partnereit is. S hogy egy jó próba mennyire feldobja a színészt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy este A csodagyermek előadása frenetikusan sikerült. „Gyuszi valósággal megtáltosodott” – meséli mosolyogva Kováts Adél, aki egyébként egy karakterszerepet játszik nagy kedvvel A csodagyermekben, ebben a sikkes francia bohózatban. Jelenleg zömmel vígjátékokban lép fel: A csodagyermek mellett Az ideális férj című Oscar Wilde-darabban, valamint a Szerelem@könyv.hu előadásában a Karinthy Színházban. S ezeken kívül ott van még a mostani feladatok talán legkedvesebbje: a Castel Felicében a Hölgy szerepe. Hamvai Kornél 1958-ban játszódó, a megbocsátás és a bosszú kérdéskörét boncolgató történelmi/társalgási drámájának kulcsfigurája a Kováts Adél által megformált asszony. „Jól megírt szerep – mondja –, ezernyi színe van a sértett nőnek.” A sértetlen színésznőnek még annál is több.

Stuber Andrea