Paplakból |
angol nőírók |
jegyzet |
CompLex Magazin 2006.XII. |
Paplakból
Van az angol regényirodalomnak egy gyönyörűséges szála, amelyet vidéki paplakokban szövögettek lelkészek álmodozó lányai. A XIX. század elejének becses művei kötődnek részint Jane Austen, részint pedig a Brontë lányok, Anne, Charlotte és Emily nevéhez. Működési területük a saját világuk: szerelemre, társra vágyó lányok vágyai, érzelmei, gondolatai, a vidéki élet eseményei. S mindehhez valami hol utánozhatatlan báj, decens irónia, hol pedig érzelmi szenvedélyesség és megfogalmazásbeli finomság járul. Plusz a pontos társadalomrajz.
Nem csoda, ha a színház (és nemkülönben a film) fogékonynak, érdeklődőnek bizonyult a fentiek iránt. Az említett írónők művei – Austen Emmájától vagy Értelem és érzelemjétől kezdve Emily Brontë Üvöltő szelekjén át Charlotte Brontë Jane Eyre-éig – számos különböző feldolgozásban került már közönség elé a világ minden táján. A magyar színpadokon a legfrissebb bemutatók között szerepel a Győri Nemzeti Színház Büszkeség és balítélet-előadása, amelyben Szina Kinga és Vasvári Csaba ábrázolásában láthatjuk Miss Bennet és Mr. Darcy legendásan nehezen szárba szökkenő szerelmét. Budapesten, a Radnóti Színházban pedig a Jane Eyre kerül színre december 20-án, Zsótér Sándor rendezésében, Wéber Katával a címszerepben.