Égő rózsák

William Shakespeare: Szentivánéji álom

Székesfehérvári Vörösmarty Színház, Pelikán Kamaraszínház

fsz Lux Ádám, Závodszky Noémi, Kuna Károly, Szűcs Krisztina, Szántó Szandra, Jászberényi Gábor, Gulyás Sándor, Gazdag Tibor, Juhász Illés

dr Orbán Eszter j Kárpáti Enikő d-r Galambos Péter

Jan Kott tanulmánya óta az már szinte közhely, hogy a Szentivánéji álom athéni erdeje voltaképp a nemi ösztönök sötét világa. A székesfehérvári Szentivánéji-előadás alighanem minden idők legveszélyesebb rengetegét állítja elő. Mocsaras-lápos trópusi erdőféleség ez, a monszunesőzés kellős közepén. A piros esőkabáttal, hátizsákkal, elemlámpával és túlélőkészlettel felszerelt szerelmes fiatalok a pókhálóformára szőtt köteleken mint liánokon kapaszkodnak. Ahonnan jöttek, az talán valami dél-amerikai junta országa, mert uruk, az elegáns Théseus fehér katonai egyenruhát viselt, s a többiek is mind fehérben virítottak. (Vagyis nem mind. Hermia apukája sajnálatosan elhalálozott még az előadás előtt, így lányának itt az ő végrendelete szerint kell Demetriushoz nőül mennie.) Az akadálypályaként viselkedő erdő mögött hol elsötétülő, hol áttetsző falak magasodnak, aminek láttán meg is állapíthatjuk, hogy Galambos Péter rendező-díszlettervező tükrös-üveges korszakának újabb szép darabja ez az erősen elgondolt Shakespeare-bemutató.

A fehérbe öltözött Théseus-Hyppolita duó kontrasztja a feketében járó Oberon-Titánia házaspár, amelynek családi drámája képezi az előadás emocionális gócpontját. (Nyilván nem függetlenül attól, hogy a Théseust és Oberont játszó Lux Ádám nyújtja a produkció legmarkánsabb, legerőteljesebb színészi alakítását a bosszús férj szerepében.) Oberon egy viharos válás után az elvált apák megnyirbált jogaitól kétségbeesve küzd a válási árváért, a váltott gyermekért. Akit az éppen beosztott tündér tapintatosan kivisz a szobából, ha szülei veszekedni kezdenek egymással. S aki zavartan, tanácstalanul üldögél az ágyon, amikor elbódult nevelőanyja (Závodszky Noémi) ugyanazon az ágyon csókolózásba fog a szamárrá változtatott Zubollyal. Utóbbit itt Nick Bottomnak hívják, s Gazdag Tibor formálja meg egy rockerbe oltott amerikai veterán torzonborz külsejével, ragasztótól csillogó műbajusszal és műszakállal.

Az erdőben bóklászó, megbolondított fiatalok vonalát meglehetősen elgörbíti, hogy az őket játszó ifjú színészek – a Hermiát adó Szűcs Krisztina kivételével – egyelőre nemigen rendelkeznek a minimális színészi eszköztárral sem. Nem tudnak még bánni a hangjukkal, s nem uralják kellő céltudatossággal a testüket, a mozdulataikat sem. (Hogy más példát ne mondjak: a Lysandert játszó Jászberényi Gábor percenként tíz combcsapkodással fejezi ki jogos indulatait.) A leghatásosabb és legjátékosabb páros Lux Oberonjának s Kuna Károly Puckjának kettőséből fejlődik ki. Viszonyukban nem annyira az uralkodó és a szolga alá-fölérendeltsége, mint inkább a férfiszolidaritás látszik kifejeződni. Praktizálásuk látványosságáról nem is beszélve: gyönyörű, lángoló fejű rózsákból nyerik ugyanis a varázsszert a többiek felajzásához.

A fehérvári előadás mesterember-jelenetei – ahogy azt már megszokhattuk oly sok hasonló felfogású produkció láttán–, különálló, parodisztikus-vallomásos színházi betétként működnek. Frenetikusnak nem mondhatóak, de azért élvezetesek. Juhász Illés szemüvegtől-szakálltól arctalan, enyhén beszédhibás Peter Quince rendezőjében egy Ruszt József és egy Várkonyi Zoltán olvad össze. Az instrukciók és a beszólások – a „Ne akard megúszni!”-tól a „Hol a művészi alázat?”-ig – tárházzá épülnek. Karakteresek a játszók, főként Bata János tompa, lelassult, szakadt hajléktalanja, valamint Várfi Sándor enyhén riszáló, meleg Francis Flute-ja, akire értelemszerűen Thisbe szerepét osztják.

A mesteremberek lakodalmi előadásának premierjén egy szép, zavart pillanatban Gazdag Nick Bottomja felismerni véli Hyppolitában azt a sötét, szenvedélyes asszonyt, akit álmában ölelt. Aztán később a halottiasra maszkírozott Kuna-Puck-Philostrat feltörli a padlót, eltüntetve az utolsó nyomokat is. A vége úgysem lehet más, mint hogy mindennek vége.

Stuber Andrea