Tizenhatodszor, tizenhatan

    A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisvárdának 18618 lakosa van. Ember náluk jobban nem ismerheti a határon túli magyar színjátszást. Kisvárdán rendezik ugyanis minden júniusban a határon túli magyar színházak fesztiválját. Idén immár tizenhatodik alkalommal gyűlnek itt össze az Erdélyből, Újvidékről, Kárpátaljáról, Felvidékről érkező színházcsinálók. A június 17-től 26-ig tartó találkozó versenyprogramjában tizenhat magyar társulat szerepel egy-egy idei évadbeli produkcióval.

 – 1989-ben randevúztak Kisvárdán először a határon túli színházak – meséli Darvay Nagy Adrienne kritikus, színháztörténész, aki könyvet is írt a kisvárdai fesztivál történetéről, amúgy pedig művészeti tanácsadója a rendezvénynek, s a versenyprogram egyik válogatója. – Akkor nemzetiségi színházi találkozónak hívták az eseményt, és mindössze három színház tudott eljönni rá, az erdélyiek vendégeskedése szóba sem jöhetett. Egy évvel később viszont már teljes lehetett a seregszemle. Az 1991-es összejövetel nem volt valami fényes – még az elnevezése is rosszul sikerült, nemzeti kisebbségi színházak fesztiváljának titulálták –, az eső elmosott mindent, a közönség érdeklődését is. Ekkoriban a hazai színházi szakma sem volt még nagyon kíváncsi a határon túliak teljesítményére. Idővel azonban erősödtek ezek a színházak. Már régóta nem missziót teljesítő társaságok csupán, hanem komoly szakmai munkát végző, jelentős művészi eredményeket felmutató társulatok. Az utóbbi tíz évben felnőtt a határon túl egy olyan színházi alkotó nemzedék – Bogdán Zsolttól Trill Zsolton át Szorcsik Krisztáig –, amely ma már összmagyar szinten is az élvonalba tartozik. Talán az 1998-as, tizedik fesztivál volt a fordulópont: akkor szerepelt Kisvárdán négy-öt kiváló, azóta legendássá vált előadás, amelyet mindenki látni akart. Azóta évről évre mindinkább beleszámít a magyar színházi életbe a határon túli teátrumok működése. 2000-től kezdve a Jászai Mari-díjjal kitüntettek között is szerepelnek legjobbjaik, a 2002-es évtől pedig a Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába is bekerülnek külhoni magyar produkciók.

Kisvárdán tizenhat versenyelőadás látható a színházak önjelölése, valamint Darvay Nagy Adrienne és Szűcs Katalin Ágnes válogatása nyomán, továbbá nyolc-tíz „off” produkció. (Ezek némelyike jó eséllyel részt vehetne a versengésben is, de valahol mégiscsak határt kellett szabni a zsűri terhelésének.) A város minden alkalmasnak látszó szegletét belakják a színházcsinálók. Lesz előadás a Várszínházban, a Várkertben, a művelődési házban, annak stúdiójában, valamint a zsinagógában. Nyakó Béla fesztiváligazgató még egy mobil sátorszínházat is szerzett valahonnan, amely szintén befogad majd játszókat és nézőket. A fesztiválnak meglesz mindene, ami egy ilyen rendezvénynek dukál: szakmai zsűri, felajánlott pénzes díjak, eszmecserék, workshopok, kísérő programok, fesztiválnapilap, sörsátor, kedv, remény, s talán még az időjárás is kedvez majd, amennyiben kíméletes meleg lesz.

Stuber Andrea