Tabló

Anton Pavlovics Csehov: Három nővér

Egri Gárdonyi Géza Színház

fsz Anger Zsolt, Kovács Patrícia, Nádasy Erika, Bozó Andrea, Jordán Adél, Venczel Valentin, Széles László, Nagy András, Kaszás Gergő, Csendes László, Mészáros Máté

f Morcsányi Géza dr Spiró György d Juraj Fabry j Szűcs Edit r Radoslav Milenković

Nádasy Erika Olgája: egy finom, puha, odaadó nő, aki arra született, hogy feleség és anya legyen. Az egész első felvonás alatt könnyű, mosolygós belső melegség fűti: azt hiszi ugyanis, hogy Versinyin ezredest az ő magányának feloldására küldte a jóisten vagy a hadseregparancsnokság. Apró, szemérmes női gesztusokkal próbálja felhívni magára a férfi figyelmét. Döbbenete leírhatatlan, amikor felfogja, hogy Mása kikezdett Versinyinnel, s ezek ketten az ő szeme láttára szavak nélkül ígéretet tettek már egymásnak mindenre, ami megtörténhet köztük.

Bozó Andrea Másája: egy vonzóan unott asszony, aki alighanem avval piszkálja fel Versinyin kíváncsiságát és férfiúi hiúságát, hogy az első percekben egyedül ő nem érdeklődik az ezredes iránt. Bozó nem kíméletes Másával: önzésének ismeretlen tartományait tárja fel előttünk. Ez az izgalmas asszony a testvérei érzéseivel éppúgy nem törődik, mint a férjééivel. Magafigyelő csinos alak.

Jordán Adél Irinája: elegáns, bordó felnőttruhába öltöztetett féktelen bakfis, aki gyerekes örömmel visít fel egy-egy jó hír hallatán – Versinyin ezredes moszkvai! –, s a búgócsiga hosszas tekergése után azt mondja, amit az ötévesek szoktak: még egyszer! Azután a szemünk előtt cseperedik fel négy felvonás alatt, hogy végül megfakult, megkeseredett, felkiáltójelszerű nőnek lássuk.

Anger Zsolt Andreje: a férfi, akit elkaptak (Natasa volt az), majd ejtettek (Natasa után a három lány is). Ezenközben szőröstül-bőröstül megeszi őt az unalom. Harmadik felvonásbeli zaklatott, már-már asztmás rohamba fulladó monológja színészi bravúr. A negyedik felvonásra elveszett ember: nincs már köze senkihez és semmihez: kataton állapotban tocsog a pocsolyában, és révetegen húzgálja a babakocsit.

Kovács Patrícia Natasája: a pimasz, céltudatos, gátlástalan karrierista, fokozatok nélkül ábrázolva. Csöppet sem ad arra, hogy legalább egy ideig, vagy legalább egy kicsit leplezze machinációit és hatalomátvételi szándékát. A negyedik felvonásban pezsgővel ünnepli végső győzelmét a Prozorovok felett. Szánalmas részegsége, bárgyú, eltorzult arca diadalának szánalmasságáról és kisszerűségéről regél.

Széles László Versinyinje: aki életet hoz a házba és az előadásba. A kompánia tagjai már annyira várják, hogy majdnem el is szalasztják őt. Az ezredes kis híján visszafordul a kiürült szalonból. Azután mégis befut némi bizonytalankodás után, s harsánysággal igyekszik úrrá lenni kedves, megható zavarán. Amikor felbukkan a társaságban a Másához tartozó Kuligin, sértődötten távozni akar. Később majd még élvezi is a helyzetet: megcsalni egy férjet nem is a háta mögött, hanem az orra előtt.

Venczel Valentin Kuliginja: a helyi gimnázium tanára (kissé provinciális kiejtéssel beszéli a latint), megvetett férj, kétes drámahős. Egyszerre féltékeny és alázatos, megtaposott és felülkerekedő. Van a harmadik felvonásban egy pillanat, amikor Irina és Tuzenbach Versinyinnek dicséri Mása zongorajátékát. Kuligin kihúzza magát, keserűen és provokatívan beül a beszélgetők közé a képbe. Hogy legalább az asszonyát dicsérő szavak ne másnak jussanak.

Nagy András Tuzenbachja: jószándékú, mulya forma, kissé halovány figura. Esélye sincs megtalálni azt az elveszett kulcsot, amely Irina lelkét nyitja, mint egy drága, lezárt zongorát. (Már csak azért sincs esélye, mert ez a hasonlat nem hangzik el az előadásban.)

Kaszás Gergő Szoljonija: maga a frusztráltság, ráadásul igen önkritikusan vizsgálva. Ez a férfi folyton próbálkozik valamivel, hogy érdeklődést keltsen maga iránt. Ám zavart tekintetén azonnal látszik, hogy pontosan tudja: megint valami éktelen baromságot mondott vagy csinált.

Csendes László Csebutikinja: ereje teljében lévő, szikár férfi, aki még tele lenne élettel, lendülettel, energiával, de valami cinizmus és rosszkedv fogva tartja őt, s itt vesztegel  ebben a tehetlen társaságban. Figyel, dühöng, ítél, utál.

Radoslav Milenković egri Három nővér-rendezése: egy hosszú, gazdag, egyenetlen, élményszerű, tökéletlen, mély érzésű, pontos, suta és erőteljes előadás. Színház, szeretem.

Stuber Andrea