Az Országházból az Új Színházba?

Ha az újságírónak egy színészt kell megtalálnia, általában a színházban keresi. Esetleg felhívja az otthoni telefonján. Egészen speciális esetben viszont ahhoz folyamodik, hogy bemegy a Parlamentbe. És ott meg is leli Pécsi Ildikót, amint ül a szépséges folyosón egy csokor virág és két diáklány társaságában. Az ifjú hölgyek a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumból jöttek, hogy köszöntsék a színésznőt, aki valaha ugyanabban a szabolcsi tanintézetben koptatta az iskolapadot, amelyben most ők.

– Kedves tőlük ez a gesztus – mondja Pécsi Ildikó.

– Lehet, hogy a lányok nem csupán színésznőt és országgyűlési képviselőt tisztelhetnek neves elődükben, hanem netán egy leendő színigazgatót is? Igaz a hír, hogy megpályázta az Új Színház direktori posztját?

– Még nem adtam be pályázatot – szeptember 30-án jár le a határidő –, de valóban erre készülök. Meglepő? Talán csak azért, mert nő vagyok. Ha egy férfikollégám vállalkozna színházigazgatásra az én harmincöt évnyi szakmai múltammal a háta mögött, azon senki nem csodálkozna. De a női színidirektorokhoz nem vagyunk hozzászokva.

– Mi készteti erre a lépésre?

– Semmi esetre sem személyes, színészi "hiányérzet". Az persze lehetséges, hogy ha akadt volna színház, ahol megkapom azt az évi egy nagy feladatot, amely a színészt boldoggá teszi, akkor nem kezd el más irányba forogni az agyam. De úgy alakult, hogy már jó ideje "túllépem a hatásköröm": írok és rendezek is. Legutóbb például egy tévésorozat első darabját.

– Milyen színházat képzelne el a jelenlegi, Székely Gábor vezette művészszínház helyén? Kikkel kívánna ott dolgozni?

– Mondanom sem kell, nem valaki ellen pályázom, hanem azért a lehetőségért, hogy a saját elgondolásaimat valóra válthassam. Neveket nem írok a pályázatba, de miután eddigi pályám során a szakma nagy részével munkakapcsolatba kerültem, lesznek elképzeléseim a lehetséges alkotótársakról. Természetesen a jelenlegi társulat is nagyon értékes, sokukkal szívesen dolgoznék. Adott esetben majd kiderül, ki akar maradni és ki nem. A műsortervet és a profilt alaposan átgondoltam. Ahhoz hasonló színházat képzelek el, amilyen az én lánykoromban működött ugyanezen a helyen. Tháliának hívták. Értékes és sikeres bulvárszínház megteremtését céloznám meg, mely beleillik a Broadway-koncepcióba.

– Ha elnyerné a Paulay Ede utcai teátrumot, akkor immár a második szocialista párti képviselő lenne, aki mandátuma idején fővárosi színidirektori poszthoz jutott.

– Egészen biztos, hogy Halasi Imre operettszínházi kinevezésében nem a képviselősége játszott szerepet, hanem a színházigazgatói gyakorlata. Mint ahogy az én esetemben sem az országgyűlésben végzett munka számít – a következő választásokon már nem is indulnék – hanem a pályán töltött, bő három évtized.

(stuber)