|
Díjazottak: Pásztor Edina |
portré |
Esti Hírlap 1991.III.13. |
Díjazottak: Pásztor Edina
Még soha, egyetlen barátnőm sem kapott Jászai Mari-díjat. Először fordul velem elő. A személyes örömön túl ez azért tartozik ide, mert kapcsolatunk talán meg sem született volna, ha Pásztor Edina nem lenne figyelemre méltó tehetségű színésznő. Nem mintha színésznő és újságírónő barátságának feltétele volna a tálentum, de tény, hogy ez esetben kiváltója lett. Színpadi játéka fogott meg először, ez keltett bennem rokonszenvet és szakmai-emberi érdeklődést iránta. Hat éve, a főiskolai Kabaré láttán jegyeztem meg magamnak. Kis szerepet játszott: zárt jelenetben elénekelt egy dalt, és sütött belőle a drámai erő. Végzés után Veszprémbe szerződött, s mindjárt első alkalommal kitűnt, a Tabakov rendezte Hétköznapi történet előadásában.
Veszprémben jó színésznek lenni. Kellemes a város, közel a Balaton, kényelmes a színészház, s a főváros sincs messze.
Veszprémben rossz színésznek lenni. Itt hosszú évek óta – egészen az utóbbi időkig – nem jöttek létre híres-hírhedt előadások, országos sikerek nem születtek, a városhatáron túl nem ismerik a társulat fiataljait. Botrány kellett ahhoz, hogy egy jeles vidéki színésznő, Pásztor Edina az ország nyilvánossága elé jusson, s főműsoridőben a tévéhíradóban mutassák. Amint – Szent Johannára készültében – a színigazgatóügyről nyilatkozik.
Csendesen teltek veszprémi évei. Úgy gondolom, el kellett volna már játszania egyfelől szenvedélyes és engedetlen, tragikus görög hősnőket (Elektrát, Antigonét), másfelől – elementáris humora okán – cserfes és szókimondó, talpraesett moličre-i szobalányokat. De csak én gondolkodtam (így) felőle. Másféle feladatai adódtak. Robbanékony, feszült Varját formált meg a Cseresznyéskertben. Esztellát alakította A vörös postakocsiban, s dinamizmusa és izgékonysága szétfeszítette a naivakereteket. Remekelt, mert elemében volt a szinte nem nélküli, komikus karakterszerepekben: a Csíksomlyói Passió Drumójában és A padlás Lámpásaként. Most megkapta a Jászai Mari-díjat és Szent Johanna szerepét. Szép az előbbi is, de az utóbbi az igazi!