Stuber Andrea

TV notesz

színházi világnap

tévékritika

Esti Hírlap 1990.III.28.

 

Tv notesz

 

          Úgy telt az este a televízióban a színházi világnap jegyében, hogy kétharmad részt beszéltek a színházról, egyharmad részt csinálták. Az utóbbi volt az érdekesebb. Egy 198 éves színház társulatának bemutatóját láthattuk. Kao Hszing-csien A buszmegálló című komikus-lírai játékát, a Kolozsvári Állami Magyar Színház előadásában, Tompa Gábor bánatos szépségű rendezésében. Nekem legjobban a sálas zongorista tetszett. Néma muzsikálásával legalább annyit elmondott, mint a darab. A buszmegállót követően Mészáros Tamás beszélgetett a kolozsvári színház tagjaival. Csiky András szavai ragadtak meg bennem: elmondta, mennyire megváltozott a produkció hangulata és fogadtatása a decemberi romániai forradalom után. Arról szólt: ma már mást jelent az előadás befejezése, mint korábban. Amikor a buszra hiába váró szereplők szem elé tárul a vasfüggöny mögötti világ, az most másként hat a kolozsvári nézőkre, mint régen. Reménnyel és aggodalommal tölti el őket ez a pillanat. Vajon valóban a szabadság van ott a homályban?

Hát nálunk? Hiszen nekünk ugyanilyen gondolatok járhatnak a fejünkben, amikor a választások másodnapján Kao Hszing-csien hőseivel együtt „várunk a buszra”.

Az ünnepi program legkevésbé sikerült része a vita volt, amelyet Mészáros Tamás vezetésével folytatott kéttucatnyi résztvevő. Sokan voltak, keveset szólhattak. Különben is jelentős mennyiségű időt elrabolt a műsorvezető avval, hogy folyton az időhiányt emlegette. Majdnem sikerült belefojtania a szót Schwajda Györgybe is, aki pedig nagyon pontosan összegezte a stúdióbeli helyzetet. Azt állapította meg, amit a néző is, hogy az új parlamenti pártok egyelőre nem eléggé felkészültek ebben a témában. Képviselőik alig adták jelét annak, hogy szervezetük határozott elképzelésekkel, konkrét programokkal és kidolgozott koncepcióval rendelkezne a színházak ügyét illetően. (Egy isteni nézői kérdés nyomán az is kiderült, hogy némelyikük nem kifejezetten naprakész színházlátogató. A betelefonáló érdeklődők egyébként is remekeltek.) Így az eszmecsere néha olyan benyomást keltett, mintha szakemberek tárgyalnának szakmai kérdésekről az utcáról betévedt laikusokkal.

(stb)